Organikus kannabisz tápanyagok: Komposztálás

• 1. Mi az a komposztálás?
• 2. Miért komposztálj?
• 3. A komposztálás előnyei
• 3. a. Jó a környezetnek
• 3. b. Hulladék újrahasznosítása
• 3. c. Javítja a talajt
• 3. d. Hasznos mikroorganizmusokat juttat a talajba
• 4. Alapok
• 4. a. Komposztáló edény
• 4. b. Szerves anyag
• 4. c. Gondoskodás
• 4. d. Türelem
• 4. e. Komposzthalmok karbantartása
• 4. f. Gyakori komposztproblémák
• 5. Mit komposztáljak?
• 5. a. Mit ne komposztálj?
• 6. Hogyan használjam a komposztom?
• 7. Felső talajtakarás kannabiszhoz házi komposzttal
• 8. Összegzés

A komposztálás egy organikus módszer a tápanyagok talajba juttatására, amellyel nemcsak ízletesebb virágokat arathatsz, hanem hozzájárulsz a hulladékcsökkentéshez is – ez mindenkinek előnyös. Sok modern termesztő megszokott rutint követ: feminizált magokat vetnek el a földbe, majd előírás szerinti ütemezésben palackozott tápoldatokat adagolnak a növényeknek. Bár ez a módszer jól működik és kiszámítható eredményeket ad, kizárólag a növény egészségére koncentrál, és gyakran elhanyagolja a talaj állapotát. Azoknak, akik cserépben, benti környezetben növényenként cserélik a talajt minden ciklusban, ez nem jelent nagy gondot.

Azonban az élő talaj erejét kihasználva a termesztőknek nem kell kidobniuk és újra megvásárolniuk a talajukat minden alkalommal, amikor újabb kannabiszt szeretnének növeszteni. Ráadásul a talaj egészségének gondozása különösen fontos kültéren, magaságyásokban vagy közvetlenül a földbe ültetve. Ha arra koncentrálsz, hogy mit adsz a talajnak, és a benne élő mikrobákra, már nem kell a növényeidnek adott tápanyagok pontos mennyiségeivel foglalkozni – ezt a munkát a talaj mikroorganizmusai elvégzik helyetted. Az egészséges, mikrobákkal és tápanyagokkal teli talaj felépítésénél a komposzt verhetetlen! Ez a „fekete arany” rengeteg alapvető összetevőt tartalmaz, amelyekből még a gyenge minőségű talaj is termékeny lesz.

1. Mi az a komposztálás?

A komposztálás egy olyan folyamat, amely során ételhulladékból tápanyagban gazdag talaj keletkezik, mivel a mikroorganizmusok lebontják a maradékokat, így a növények számára felvehetővé teszik a tápanyagot. A komposztálás folyamata baktériumoktól, nedvességtől és oxigéntől függ, ezek együtt – a megfelelő organikus anyaggal – ideális környezetet biztosítanak a baktériumok számára, hogy lebontsák a szerves anyagot, amivel hő keletkezik.

A kibocsátott hő segít a mikroorganizmusoknak¹ „aktiválódni” és elkezdeni lebontani a szerves anyagot, miközben az oxigén és a nedvesség gyorsítja a folyamatot. Ez a módszer nem kizárólag a kannabiszhoz használható, hiszen évtizedek óta alkalmazzák a gazdák hulladékcsökkentésre és gazdagabb talaj előállítására. Ahogy elmélyedsz a komposztálás világában, rájössz, hogy ez rendkívül összetett tudomány. Számos különböző módja van az étel és a kerti hulladék komposztálásának. A „forró komposztálás” jelentősen felgyorsítja a bontási folyamatot, de ehhez nagyobb odafigyelés és megfelelő alapanyagok szükségesek.

Ezzel szemben a „hideg komposztálás” sokkal lassabb, viszont passzív megközelítést jelent, amely nem igényel gyakori ellenőrzést. Egyszerűen elképzelheted úgy, hogy minden, amit hozzáadsz, mikroorganizmusok tápláléka. A komposztodban élő szervezetek szó szerint megeszik ezeket az alapanyagokat. Idővel lebontják a banánhéj, répa- és fahulladék nagy molekuláit apró részekre, melyekből egy gazdag fekete anyag, a humusz keletkezik. Ekkor ezt a kész terméket közvetlenül az ágyás tetejére szórhatod, vagy kivonatokat készíthetsz róla és öntözheted vele a talajt vagy levéltrágyaként is alkalmazhatod. Telerakott növényi tápanyagokkal és hasznos mikrobákkal, melyek segítenek különböző betegségek ellen is.

2. Miért komposztálj?

A komposztálás olcsó és egyszerű módja a talajkészítésnek, ha jól csinálod, élő ökoszisztémát kapsz, amely minden makro és mikrotápanyagot (és még többet) tartalmaz, mint amit organikus tápanyag vásárlásakor kapnál. A komposzt nemcsak javítja a talaj szerkezetét, hanem lassan felszabaduló tápanyagforrás is, amely – a szintetikus tápanyagokkal ellentétben – nem égeti meg a növényeket; így a legjobb minőségű tápanyaggal látod el őket és közben a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét is mérsékeled.

3. A komposztálás előnyei 

Jó a környezetnek

Mivel természetes alternatívát használsz a szintetikus tápanyagok helyett, csökkented a talajban lévő vegyszerek mennyiségét, és bár nem tűnhet soknak, mégis számít.

A komposztálás segít abban, hogy a talaj megkösse a szén-dioxidot, ez csökkenti a gázkibocsátást, élettel tölti fel a kimerült talajokat, és mérsékli az eróziót.

Hulladék újrahasznosítása

A komposztálással akár 30%-kal csökkentheted a termelt hulladék mennyiségét. Ez nagy különbség, mivel a konyhai hulladék szeméttelepen nem a megfelelő körülmények között bomlik le és metángázt termel, ami mérgező.

Javítja a talajt

A komposztálás nemcsak a növények egészségét javítja, hanem a leginkább tápanyaghiányos talajokat is képes átalakítani. A komposzt nemcsak rengeteg tápanyagot tartalmaz, de segít abban is, hogy a talaj megtartsa ezeket. Hasonlóan agyagos talajhoz, a komposzt is negatív elektromos töltéssel rendelkezik, így meg tudja kötni a pozitív töltésű ionokat, mint például az ammóniumot, a kalciumot, vagy a magnéziumot. A komposzt növeli a talaj szellőzését, vízelvezetését és általános szerkezetét is. 

Hasznos mikroorganizmusokat juttat a talajba

A mikroorganizmusok szellőztetik a talajt, lebontják a tápanyagokat, hogy azok könnyebben felvehetőek legyenek, valamint védenek a növényi betegségek ellen is.

4. Alapok

Nincs sok mindenre szükség a kezdéshez: mindössze egy komposztáló edényre és a szükséges hulladékra, viszont egy dolgot nem tudsz megvásárolni, ez pedig a türelem és a mikroorganizmusok gondos ápolása.

Komposztáló edény

A komposztáláshoz tényleg nincs sok mindenre szükség, először is döntsd el, hol akarod csinálni. A komposztálás beltéren is végezhető műanyag edényben, fa dobozban, vagy téglából rakott kockában, illetve kültéren egy műanyag fólián vagy közvetlenül a földön is kialakítható. 

A helyet, ahol komposztálni fogsz, könnyen összeállíthatod magad is, nem kell csicsásnak lennie; csak egy fedhető dobozszerű szerkezetre lesz szükséged, amelyben meg tudod tartani a nedvességet.

Szerves anyag

A komposzt lényege a lebomló szerves anyag¹, amelyből a tápanyagok felszabadulnak a talajba, ezért elengedhetetlen az organis anyag. Te döntöd el, milyen gyümölcsöt, zöldséget komposztálsz, de általában kétféle szerves anyagot különböztetünk meg: zöld és barna anyagokat.

A kiegyensúlyozott arány létfontosságú a mikroorganizmusoknak, nincs olyan gyümölcstípus, amely jobb lenne a többinél. Ha kannabiszt termesztessz, nitrogén-, foszfor- és káliumban gazdag hulladékot kell biztosítanod, amelyek a makrotápanyagok, és ezeket megtalálod például az alábbiakban:

• Nitrogén: Saláta, spenót, rukola;

• Foszfor: Tojáshéj, trágya;

• Kálium: Banán, uborka, káposzta.

Ne feledd, hogy a szerves anyag legyeket és csótányokat is vonzhat, amelyek petéket rakhatnak a komposztban, így mindenképp legyen egy fedő vagy hálószettes, hogy ezt elkerüld.

Gondoskodás

A komposztban mikroorganizmusok élnek, ezért oda kell figyelned, hogy valóban élők maradjanak.

Minden 1-2 hétben ellenőrizd, hogy a komposztod nedves-e; túl sok víz megölheti a mikroorganizmusokat, de ügyelj rá, hogy éppen megfelelően nedves legyen, ha nem, öntözd meg egy kicsit.

A komposztod nem igényel túl sok napfényt, tartsd árnyékban és gondoskodj a megfelelő vízelvezetésről, mert a bomlás során képződő folyadék megfullaszthatja a mikroorganizmusokat.

Ha még gyorsabban akarod a bontást, használj „vermicompost”-ot, vagyis gilisztákat – ők megeszik a hulladékot és humuszt (gilisztatrágyát) termelnek.

Türelem

Minden közül ez a legnehezebb rész. A komposztálás időigényes, nem lesz kész egyik napról a másikra; a lebomlás folyamata legalább 1 hónap, tehát légy türelmes – minél tovább dolgoznak rajta a mikroorganizmusok, annál koncentráltabb lesz, ezért a folyamat végigfuttatása elengedhetetlen.

Komposzthalmok karbantartása

Szerencsére a komposzthalmok nem igényelnek sok karbantartást. A mikroorganizmusok végzik a munka nagy részét, hiszen ők bontják le a szerves anyagot, de ne feledd, ha időnként villával vagy ásóval átforgatod a halmot, az serkenti a folyamatot. Ezt kb. 10 naponta érdemes elvégezni. 

A komposzthalom elkészülési ideje vitatott és sok a bizonytalanság körülötte. Egyes szakértők szerint elég 30 nap, mások szerint akár 6 hónap is kell a megfelelő lebomláshoz. Ha meleg és párás a klímád, felgyorsul a folyamat, de általában érdemes 10 naponta átforgatni és figyelni a lebomlás ütemét. 

Gyakori komposztproblémák

Néhány gyakori probléma adódhat a komposzthalomnál, de szerencsére legtöbbjük könnyen orvosolható.

Túl nedves komposzt 

A túl nedves komposzthalomban nincs elég oxigén, így a mikroorganizmusok nem tudnak szaporodni (súlyosabb esetben el is pusztulnak), ráadásul kellemetlen szag kísérheti. Ilyenkor csak jól kell átforgatni a talajt, és száraz anyagokat, például szénát vagy száraz leveleket kell hozzáadni.

A halomnak ammónia szaga van

Ez azt jelzi, hogy túl sok nitrogén van a komposztban. Ha száraz, szénben gazdag adalékot teszel hozzá, gyorsan csökkentheted a nitrogénszintet, és megmentheted a komposztodat. 

Nem melegszik fel a halom

Ez valószínűleg a túl száraz komposzt eredménye. Nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt a megfelelő nedvességhez, de egy kis odafigyeléssel és gyakorlattal könnyebbé válik. Az aranyszabály: legyen nedves tapintású, de ne áztasd el, ne legyen vizes vagy iszapos. 

A komposzt túl durva, nem bomlik le teljesen

Ez nem feltétlenül probléma, de egyes termesztők finomabb komposztot szeretnének. Bizonyos maradékok, például kukoricacső vagy tojáshéj hónapokig is lebomlanak. Ha ez zavar, egy nagyobb szitán szűrd át a komposztot, mielőtt a kertbe adagolod. 

4. Mit komposztáljak?

Az, hogy mit teszel a komposztba, attól függ, hogy mit szeretnél elérni, illetve mi áll rendelkezésedre – de ne feledd, minden komposztálható anyag vagy szénalapú (barna anyag), vagy nitrogénalapú (zöld anyag), ezért kb. 50/50 arány szükséges, hogy a folyamat jól működjön.

A zöld anyag² nitrogént biztosít és fehérjeforrás, míg a barna anyag szénben gazdag, ami segíti a mikroorganizmusokat a maradékok lebontásában és a komposztáló szellőztetésében.

Általános iránymutatás, hogy milyen zöld és barna anyagokat használhatsz a komposztban:

Ezek csak ötletek – bátran felhasználhatod, amid van, csak figyelj a kb. 50/50 arányra! A mikroorganizmusoknak szüksége van szénre az energiához és nitrogénre a szaporodáshoz, így mindig legyen barna anyag a komposztodban.

Mit ne komposztálj?

• Sose tegyél hús, hal vagy csont hulladékot a komposztba – más technikák (pl. bokashi) ezek lebontására valók, ezen elrendezésben csak kártevőket vonzanak.
• Kerüld a beteg növényi részeket – például a dohánymozaik vírus túlélhet a talajban, és megfertőzheti a komposzttal kínált összes növényt.
• Sose használj macska vagy kutya ürüléket.
• Citrusfélék árthatnak a mikroorganizmusoknak, így kerüld a citrom, mandarin vagy narancs komposztálását. 

5. Hogyan használjam a komposztom?

A komposztot összekeverheted a talajjal, a mennyiséget pedig az határozza meg, mennyi ideig hagytad a komposztot lebomlani; már 30 nap elteltével is használhatod, de ha tovább hagyod, tápanyagban gazdagabb lesz, így kevesebb kell majd belőle növényenként.

Nem kell attól tartanod, hogy megégeti a növényeket; a mennyiséget a kannabisz fajtád magtól betakarításig tartó ideje is befolyásolja, de iránymutatónak megfelelő a 50% komposzt: 50% talaj arány, és ha kell, adhatsz hozzá többet is. Ne feledd, a komposzt lassan felszabaduló tápanya, így növekedés alatt bátran adagolhatod újra.

Ha a komposzt hosszabb ideig érlelődött és nagyon erős, arányítsd így: 1 rész komposzt + 4 rész talaj, például 1kg keverékhez 800g talaj + 200g komposzt.

6. Felső talajtakarás kannabiszhoz házi komposzttal

Bár számos módja van a házi komposzt bejuttatásának, a legjobb a felső talajtakarás (topdressing). Mi is az a topdressing? Egyszerű – csak annyi, hogy egy komposztréteget teszel a növényed tövéhez. Mivel a komposzt lassan bomlik le, a felső takarás még inkább lassítja a tápanyagfelszabadulást. A dolgod innentől csak annyi, hogy a szokásos módon öntözd a növényeket; a víz segítségével a komposztban lévő tápanyagok lassan bekerülnek a talajba, és folyamatosan táplálják a növényt a teljes életciklus alatt. A topdressing azonban nem alkalmas a növényi hiányok kijavítására. 

7. Összegzés

A komposztálás egy olcsó és hatékony módja, hogy tápláld a növényeidet; hiszen teljesen személyre szabható, és a legjobb, hogy olcsó háztartási hulladékból elkészíthető. Ha többet tudsz a komposztálásról, oszd meg velünk kommentben!

Külső hivatkozások:

1. Compost and Compost Tea Microbiology: The “-Omics” Era - St. Martin, Chaney & Rouse-Miller, Judy & Thomas, Gem & Vilpigue, Piterson. (2020).

2. Composting parameters and compost quality: a literature review - Azim, K & Soudi, Brahim & Boukhari, S & Périssol, Claude & Roussos, S & Thami-Alami, Imane. (2020).

Ez a bejegyzés legutóbb 2022. április 7-én frissült.