7 gyakori kannabisz növényi mutáció

• 1. Szokatlan számú „ujj” a leveleken
• 2. Szokatlan levélforma
• 3. Önmagát felsőzõ növény
• 4. Iker palánták
• 5. Virágok nőnek a levél közepén
• 6. Levelek szokatlan színmintákkal
• 7. Háromlevelű palánták
• 8. A hermafroditizmus mutációnak számít?
• 8. a. Mitől válik hermafroditává a kannabisz növény?
• 9. Egyéb problémák, amik a kannabisz állományt érhetik
• 9. a. Tápanyaghiány
• 9. b. Ph problémák
• 9. c. Kártevőfertőzések
• 9. d. Penész és betegség
• 9. e. Környezeti kontroll problémák
• 10. Összefoglalás

A kannabisz növények mutációi természetes jelenségek, amelyek megváltoztathatják a növény tulajdonságait, leggyakrabban a leveleken, virágokon és szárakon jelennek meg. Léteznek olyan mutációk, amelyek érinthetik az kannabisz magokat, általánosságban azonban a deformitást (vagy torzulást) nem okozó mutációk csak furcsa növekedést eredményeznek anélkül, hogy befolyásolnák a növény egészségét, így az normálisan fejlődhet. Ezek a mutációk okozhatják például, hogy a levelek eltérő színt kapnak, szokatlan számú levélujjal (apex) vagy több ággal nőnek, mint kellene; Bár a legtöbb termelő elkerüli a mutált növényeket, érdekes lehet kipróbálni őket, mert sokat lehet tanulni arról, hogyan fejlődik egy mutált kannabisz növény. Íme a leggyakoribb kannabisz növényi mutációk, melyek megfelelő termesztési feltételek mellett a növények normális fejlődését és tisztességes terméshozamot biztosítanak.

1. Szokatlan számú „ujj” a leveleken

A levelek szokatlan számú „ujja” néha mutációnak tekinthető, de lehet egy adott strain örökletes jellemzője is. Annak ellenére, hogy a „szabványos” apexek („ujjak”) száma 7, gyakran láthatunk hibrid fajtáknál többet vagy kevesebbet is, a genetikai összetételtől függően. Léteznek azonban különböző mutációk, amelyek nemcsak az apexek számát befolyásolhatják (több vagy kevesebb fejlődik, mint normális esetben), hanem azok növekedési módját is. Előfordulhat például, hogy némelyik strain akár 11 vagy annál több apexet növeszt, ami lehet genetika eredménye (ha rendesen növekszik), de lehet mutáció is, ha a növekedés szokatlan, mint az alábbi képen.

Ahogyan a fenti képeken látszik, ez a mutáció többféle módon is megjelenhet, de minden esetben a levélujjak eltérően fejlődnek, mint amit megszoktál. Ez a típusú mutáció nemcsak akkor jelentkezik, amikor sok apex nő, hanem akkor is, ha kevesebb, mint kellene. Az egyujjú levelek nagyon gyakoriak az olyan levelek között, amelyek akkor jelennek meg, amikor egy fotoperiódusos növény visszavegetálódik, de ezt könnyű lesz megkülönböztetni, mert visszavegetálás csak akkor történik, amikor a növény már virágzik és a fényciklus visszaáll 12/12-re. Az egyujjú levelek csak ezen változás után fejlődnek ki, míg ha mutáció az oka, már csírázás óta ily módon nőnek.

2. Szokatlan levélforma

A szokatlan apex-számon túl, a kannabisz levelei is nőhetnek szokatlan formával, ami szintén mutáció jele, bár nehezebb találkozni vele, mint a szokatlan apex-számmal. Az esetek többségében a levélforma nem befolyásolja a növény fejlődését, tehát normálisan fog nőni, csak a levelek lesznek szokatlanok. Olyan is előfordulhat, hogy csak néhány levélen jelenik meg mutáció, így a növényeddel rendes levelek és néhány mutált levél is nőni fog.

Manapság egyre több termesztő és nemesítő figyeli ezeket a mutációkat, s próbálja stabilizálni őket, ezért találhatunk olyan strain-eket is, amelyek levelei az itt láthatókéhoz hasonlítanak. Ez azért van, mert ha egy nemesítő mutációt talál, azt továbbszaporítja, míg az véletlenszerű mutációból egy teljes strainné válik, melynek utódai mindig ugyanazt a mutációt mutatják.

3. Önmagát felsőzõ növény

Az önmagát felsőző növény azt teszi, amit sok termesztő is alkalmaz a nagy stresszt okozó tréning technikákkal, vagyis a növény felsőzése. Ez azt eredményezi, hogy nem fejlődik ki központi főkolája, hanem több oldalágat hajt, így a növény bokrosabb és alacsonyabb marad – ugyanúgy, mint amikor felsőzöd.

Ha a növényed önmagát felsőzi, elvileg nincs gond, kivéve, hogy a növény úgy nő, mintha toppingolva lenne, de néha ez a mutáció más rendellenességgel is társulhat, például azzal, hogy főkola helyett egyujjú levelek nőnek, mint a második képen.

4. Iker palánták

Ahogy más élőlényeknél, úgy a kannabisz növénynél is előfordulhatnak ikrek; ez akkor történik, amikor egy magból két palánta bújik elő egyszerre. Ezek a palánták különálló növénnyé fejlődhetnek, mindketten normálisan nőhetnek, de néha az egyik kisebb és gyengébb marad.

Ez azért történik, mert a nagyobb palánta valószínűleg átveszi a teret, és a kisebb végül elpusztul, de meg lehet próbálni egyben hagyni vagy akár szét is választani őket – mindkét esetben normálisan fejlődhetnek tovább.

5. Virágok nőnek a levél közepén

A mutációk nem mindig a levélujjakat érintik, különböző módokon jelentkezhetnek, és olykor tényleg megdöbbentőek lehetnek. Volt már rá példa, hogy a nagy legyezőlevelek közepén is nőtt, ahogy tudjuk, a levelek önmagukban nem sok THC-t tartalmaznak, de ha ez a mutáció fellép, sok gyanta jelenhet meg minden levél közepén. Jól látszik, hogy a levél közepén virág képződik, ami kifejezetten ritka.

Bár ezek nem lesznek nagy virágok, bátran elszívhatók, felhasználhatók edibles, kivonatok vagy bármi más készítéséhez; Fontos tudni, hogy ez a mutáció valójában nem hoz virágokat a leveleken, hanem ott virágzási helyet fejleszt. Ez azt is jelenti, hogy ha a növény hím lesz, vagy hermafroditává válik, akár pollen zacskók is megjelenhetnek a leveleken. Ha ez történik, mindenképpen különítsd el ezt a többitől, mert beporozhatja a nőivarú növényeidet. 

6. Levelek szokatlan színmintákkal

Szokatlan színmintákat két fő dolog okozhat:

• Dohánymozaik vírus;
• Vagy pedig variegáció.

Ezek a szokatlan színminták gyakran összekeverhetők a TMV-vel (dohánymozaik vírus), de azzal ellentétben ez nem vírushoz, hanem genetikai mutációhoz köthető. A szokatlan színminták – azaz variegáció – általában úgy jelennek meg, hogy a növény, szár vagy virágzat egyik fele más színű, mint a másik. Nem tudni pontosan, hogy milyen színűre változhat egy növény, de volt már rá példa, hogy a levél (vagy akár az egész növény) fehérre, sárgára, vagy lilára vált. 

Ezek a mutációk nem tápanyaghiányra vagy egyéb problémára utalnak, és nem lehet őket javítani – a növény ugyanúgy fejlődik, csak virága, szára vagy része szokatlan színű lesz. Fontos tudni, hogy a variegáció nem befolyásolja a növényt, normális növekedésre képes a furcsa színek ellenére, illetve az is, hogy a mutáció inkább leveleken vagy száron fordul elő, bár előfordulhat, hogy az egész növény érintett, sőt, akár a virágok is fehérek, sárgák, lilák lehetnek – de emiatt nem lesznek gyengébbek, csak eltérő színben mutatkoznak.

7. Háromlevelű palánták

Ahogy tudjuk, a kannabisz palánta kizárólag 2 kerek levéllel (azaz sziklevéllel) indul, de előfordulhat mutáció, és akkor három levéllel bújik ki. Ez nem fogja befolyásolni a növekedést, ráadásul sokszor később normalizálódik is a fejlődése, így a háromlevelű palántával is lehet normálisan bánni.

De van, hogy a növény a későbbiekben is megtartja ezt, vagyis végig három levelű marad, három ággal; Ez nem baj, mindössze kinézetben lesz eltérés, de azok számára, akik SCROG-ban vagy LST-vel dolgoznak, kifejezetten előnyös is lehet. 

8. A hermafroditizmus mutációnak számít?

A kannabisz hermafroditizmus természetesen előforduló jelenség, s bár a növény genetikai kódjában lévő védekező mechanizmus, termesztőként mindenképpen el kell kerülni. A hermafrodita kannabisz növények mindkét nemi jelleget kifejlesztik, vagyis a virágzó helyeken nemcsak nőivarú virágok, hanem pollenzacskók is megjelennek, melyek beporozzák a virágokat, így azok magosak lesznek. Ez a túlélés szempontjából előny, hiszen a növény önmagát beporozva biztosítja a genetika továbbélését, viszont fogyasztásra célzott termesztésnél a legkevésbé sem kívánatos, hogy mag legyen a termésben. Az ilyen növény rengeteg energiát fektet egészséges mag fejlesztésébe, amivel viszont a lehető legnagyobb, legsűrűbb virágok növesztése helyett csökken a terméshozam, kevesebb trichoma és terpén termelődik.

Mitől válik hermafroditává a kannabisz növény?

A hermafroditizmust két tényező okozhatja – genetika vagy környezeti stressz. Bizonyos kannabisz strain-ek genetikailag hajlamosabbak a herme-válásra; ebből a szempontból a tiszta Sativa fajták és sativa-domináns hibridjeiknél jóval gyakoribb, mint Indica-domináns strain-eknél. Különösen a Thai Sativák között figyelték meg a legtöbb ilyen esetet. 

Bármennyire is érzékeny egy strain genetikája, minden egyes kannabisz növénynél előfordulhat hermévé válás közvetlen stresszhatásra. Ha egy virágzó növény „érzi”, hogy a környezeti feltételek nem megfelelőek a virágzáshoz vagy beporzáshoz, akkor a női növény átállhat, és bármikor készen állhat a hermafrodita átalakulásra. Bizonyos stressz tényezők közvetlenül befolyásolhatják a hermévé válás esélyét, ezek közt a legfontosabbak:

• A növény szerkezetének fizikai sérülése
• Túltrágyázás vagy alultrágyázás
• Hő-stressz (hideg vagy túl meleg vízzel történő öntözés)
• Fényciklus megszakításai
• Fény beszűrődése a termesztőtérbe
• Túl meleg környezeti hőmérséklet
• Alulöntözés vagy túlöntözés
• Kártevő-, penész-, gomba- vagy vírusfertőzések
• Permetszerek, gombaölők, rovarölők túlhasználata
• Betakarítási időpont elmulasztása 

Mit tehetsz, hogy növényeid NE legyenek hermik?

A kulcs az, hogy minimalizáld vagy teljesen elkerüld a fent felsorolt stresszhelyzeteket már a virágzási időszak előtt és közben is. Az optimális környezeti feltételek biztosítása alapvető, ahogyan az is, hogy minden növényi tréninget időben, a vegetatív vagy pre-virágzási időszakban végezz. A lényeg, hogy a virágzás kezdetéig a növény teljesen felkészült legyen, különben hermie problémák jöhetnek. A termesztőtér maximális tisztán tartása is csökkenti a kártevők, penész, gomba vagy vírus megjelenésének esélyét – a megelőzés a legjobb eszköz az ilyen problémák ellen. Amúgy is érdemes naponta átnézni a növényeket ilyenek után kutatva.

Rendszeresen ellenőrizd az időzítőket, hogy ne legyenek váratlan megszakítások vagy fényciklus-változások, illetve a termesztőhelyet is világítás szempontjából próbáld hermetikusan lezárni. Ha van bármilyen más automata rendszered (pl. csepegtető időzítő vagy hőmérséklet-/páratartalom-szabályozó), ezeket is hetente többször ellenőrizd rendes működés szempontjából. A helyes tápoldatos öntözés is nagyon fontos, ezért érdemes beruházni egy jó pH-mérőbe és akár egy TDS vagy EC tollba is. A megfelelő vízmennyiség meghatározása a saját termesztési stílusodtól, tapasztalattól függ – kezdőként mindig ajánlott a kókuszt választani, öntözni addig, míg kb. 25% lefolyó víz megjelenik.

A kannabisz strain genetikáját nem lehet befolyásolni, de olyan strain-t is választhatsz, ahol alacsonyabb a hermafroditizmus esélye. Minden megbízható magbanknak nyilvános vásárlói értékelései vannak, olvasd át, hogy más termesztők mit tapasztaltak az adott strain-nel. A regular, azaz nem feminized magok valamivel alacsonyabb hermie eséllyel bírnak, de akkor meg nagy a valószínűsége, hogy a teljes (vagy jelentős rész) növényállomány eleve hím lesz, ami még rosszabb, mint egy hermie vagy beporzott nőivarú növény.

Mit tegyél, ha rájössz, hogy egyik növényed hermie lett?

Ha egy vagy több növényen virágzás kezdetén mind hím, mind női jegyeket észlelsz, két lehetőséged van.  Ha csak néhány pollenzacskó jelenik meg, és úgy tűnik, csak egy lokalizált helyen van jelen, óvatosan távolítsd el a zacskókat. Ehhez használhatsz csipeszt, de vigyázz, hogy nehogy kipukkanjon. Ez nem garantálja, hogy több zacskó nem fog megjelenni, de előfordulhat, hogy a növény innentől rendesen női virágokat fejleszt. Ez azonban rizikós, mert könnyen elkerülheted egy nagyon apró zacskót, amivel gyorsan beporozhatod az egész állományt – katasztrófa.

A másik, ajánlottabb eljárás, hogy egyszerűen távolítsd el a növényt az ültetvényről. Így biztosan nem fertőzöd meg a többi növényt. Ha csak virágzás végéhez közel észleled a hím virágokat, utolsó lehetőségként karanténozd a növényt, távolítsd el amennyire lehet a pollenzacskókat, majd arass le előbb... Néhány mag így is lesz, de ha beletetted minden energiádat, hogy szép virágokat nevej, miért dobnád ki csak azért, mert magot is tartalmaz? Ezek a virágok is elszívhatók vagy édesség, koncentrátum készítésére használhatók.

Mi legyen a hermie növény általi magokkal?

Ez a téma elég megosztó a kannabisz termesztők körében. Vannak, akik szerint a hermie növény magjait ki kell dobni, mások szerint viszont mivel az összes genetikai információt örökli az anyanövénytől, a feminized hermie-ből származó magok is mind nőivarúak lesznek. Egy dolgot azonban tarts szem előtt: ezek a magok a hermafroditizmus genetikai jegyeit is öröklik, vagyis ha teljesen el akarod kerülni a hermie esélyét, dobd ki ezeket a magokat, és kezdj újra.

9. Egyéb problémák, amik a kannabisz állományt érhetik

A mutációkon kívül számos más tényező is negatívan befolyásolhatja a kannabisz növény növekedését, fejlődését. Tápanyaghiány, kártevő- és betegségfertőzés, extrém hőmérséklet vagy környezeti feltételek – ezek zöme kellő odafigyeléssel megelőzhető.

Tápanyaghiány

A kannabisz alapvető tápanyagok széles skáláját igényli az optimális fejlődéshez. A három fő makrotápanyag a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) – de vannak egyéb, ugyanennyire fontos elemek is, hogy növényed egészséges és erős legyen. Ha ezekből bármelyik hiányzik, a növény egészsége és életereje csorbulhat, sárguló levelek, visszamaradó növekedés vagy akár elhalás következhet.

Nitrogénhiány

A nitrogén az egyik legfontosabb tápanyag a kannabisz növények számára, különösen a vegetatív fázisban. Ha a nitrogénszint alacsony vagy hiányos, lassú, visszamaradó növekedést és általános egészségromlást eredményez. A nitrogénhiány rendszerint az alsó levelektől felfelé halad, amelyek sárgulnak, majd a hiány súlyosbodásával barnává válnak.

Foszforhiány

Megfelelő mennyiségű foszfor nélkül a növény nem tudja előállítani a növekedéshez szükséges enzimeket. Az eredmény: visszamaradó vegetáció, a virágzat növekedése is lassul. A foszforhiány is jellemzően az alsó leveleken kezdődik – csakhogy ezek nem sárgulnak, hanem sötétzöldek vagy akár kékes-lilás színezetűek lesznek, majd kiszáradnak, elridegülnek.

Káliumhiány

Az egyik legsúlyosabb tápanyaghiány, a káliumhiányt gyakran más tápanyag arányok eltolódása vagy környezeti körülmények okozzák. A tünetek rendszerint a levél csúcsain és szélén kezdődnek, amelyek sárgulnak vagy barnulnak. A levélszélek ropogósak vagy foltosak lesznek, a növekedés számottevően lelassul.

Mikrotápanyag-hiány

A három fő makrotápanyagon túl a kannabisz még több mikrotápanyag jelenlétét is igényli az optimális egészség és növekedés érdekében. Ezek közé tartozik a kalcium, vas, magnézium, cink, továbbá kevésbé ismert elemek, pl. bór, molibdén, kén. Hiányukra a növény visszamaradó növekedéssel, lankadó, sárguló levelekkel és más problémákkal reagál. A teljes és részletezett hiánytünet-útmutatóért keresd fel ezt a cikket.

PH problémák

A tápanyaghiány szorosan összefügg a locsoláshoz, illetve tápoldatozáshoz használt víz vagy táptalaj pH-jával. Ha a víz vagy tápoldat pH-ja túl alacsony (savas) vagy túl magas (lúgos), a növény nem tudja felvenni az élethez szükséges tápanyagokat. 

Ezt nevezzük tápanyag- vagy pH-zárolódásnak, és meglehetősen nehéz felismerni, mert tünetei hasonlítanak a tápanyaghiányéhoz. A kellemetlenségek elkerülése érdekében fontos etetéskor tesztelni a víz vagy tápoldat pH-ját és tápanyagszintjét, valamint az öntözés utáni elfolyó víz pH-ját is. Beszerezhetsz egy pH-tesztelőt a talajba, ami segít tisztába látni a gyökérzónában, de alapvetően, ha helyes pH-jú vízzel locsolsz, nem lesz sok gondod az ilyen jellegű problémákkal.

Kártevőfertőzések

Minden növényhez hasonlóan a kannabiszállományt is veszélyeztetik kártevők. A kannabisz leggyakoribb kártevői közé tartozik a takácsatka, levéltetű, molytetű vagy akár gombaszúnyog – a lista szinte végtelen. A leghatékonyabb megelőzés, ha rendszeresen átnézed az állományt kártevő jelenlétére, kidobod a fertőzött növényt, ragasztós csapdát helyezel ki, diatómaföldet szórsz a földre és cserepek köré, továbbá tisztán és jól szellőzően tartod az ültetvényt.

Kültéri állományokat jobban érintik a kártevők, mint a beltéri grow-t, de ha csak beltéren termeszted, akkor sem dőlhetsz hátra. Itt a tisztaság még fontosabb: minden szerszámot, felszerelést fertőtleníts, törölgesd/csiszold rendszeresen a termesztőhely falait, padlóját, és adj a sátornak is egy nagy takarítást minden ciklus között. Használj megfelelő fertőtlenítőt, és töröld át az egész helyiséget.

Penész és betegség

A penész és a betegség éppoly pusztító lehet a kannabiszra, mint a kártevők, sőt, néha még inkább. Betegségek, mint például lisztharmat, fitoplazma, fekete penész stb. mind komoly károkat okozhatnak. A legjobb védekezés az, ha megfelelően szellőzik az állomány, páratartalom rendben van, illetve minden eszköz, amelyet a növényhez használsz, makulátlanul tiszta. A lényeg tehát újra: legyen maximálisan tisztán és rendezett a termesztőhely. Ha ezt követed, sokkal nagyobb eséllyel úszod meg ezeket a bosszúságokat.

Ezen kívül mindig használj minőségi tápoldatokat is – a legalizáció korában özönlenek a piacra az olcsó, gyenge minőségű tápanyagok. APTUS, CANNA, House & Garden, Advanced Nutrients (és több más csúcsminőségű márka) mindig jó választás.

Környezeti kontroll problémák

A környezeti kontroll problémák sok termesztőt érintenek, ráadásul ez az egyik legnehezebb része a modern kannabisztermesztésnek. Ha a környezeti tényezők nincsenek kézben tartva, hervadás, tápanyagzárolódás, kártevőfertőzés, penész is felléphet.

A megelőzés alapja a megfelelő termesztőrendszer kiépítése, a környezeti tényezők pontos nyomon követése és megfelelő kezelése. Ez magában foglalja a páratartalom, hőmérséklet, légmozgás, fényintenzitás és pH értékek mindenkori optimális szinten tartását. A legprofibb megoldás, ha kombinálod az eszközöket: légkondi, párátlanító, ventilátor, CO2 generátor, higrométer, stb.

10. Összefoglalás

A mutációk nem mindig rosszak, időnként egészen érdekes módon jelennek meg, általuk új dolgokat tanulhatsz és olyat láthatsz, amit korábban el sem tudtál képzelni – például háromlevelű vagy iker palántákat!

A legtöbb mutáció nem jár káros következménnyel, de itt egy táblázat, amiből megértheted, hogy mik lehetnek a legrosszabb esetek az egyes felsorolt mutációknál. Ha te is láttál vagy termesztettél már mutált kannabisz növényt, oszd meg tapasztalataidat a többi termelővel, hagyd megjegyzésed lent a kommentek között!

Külső hivatkozások:

1. Mutation plant breeding. - Brock, R.. (1957). 
2. Mutation Mechanism of Leaf Color in Plants: A Review. - Zhao, Ming-Hui & Li, Xiang & Zhang, Xin-Xin & Zhang, Heng & Zhao, Xi-Yang. (2020). 
3. Somatic Mutation and Evolution in Plants. - Schoen, Daniel & Schultz, Stewart. (2019).