Hogyan fokozza a kannabisz a kreativitást?

• 1. Mi az a kreativitás és a divergens gondolkodás?
• 1. a. Divergens gondolkodás
• 2. A kannabisz, a kreativitás és az agy működése
• 3. Mekkora az ideális kannabisz adag a kreativitás fokozásához?
• 4. Lényeg

Amióta csak emlékezhetünk, a kannabisz és a művészet összefonódott, szinte olyanok, mint mogyoróvaj és lekvár a szendvicsünkben. Bár nehéz mindenkit meggyőzni ugyanarról a dologról, a marihuána kreativitásfokozó képességéről biztosan egy határozott 'persze, hogy igen' választ kapsz. 

Hányszor fordult elő veled, hogy elszívtál egy jointot és extra inspiráltnak érezted magad, hogy rajzolj vagy fess, esetleg zenélj gitáron, basszusgitáron, vagy bármilyen hangszeren, hogy írj valamit, és így tovább? És mi a helyzet a filmekkel, sorozatokkal, múzeumokkal? Amikor elszívod a jointot és művészettel találkozol, nem érzed magad jobban kapcsolódva hozzájuk?

Olyat is hallottunk, hogy vannak, akik szívás után azt veszik észre magukon, hogy kedvük támad rendet rakni a lakásban, miközben jó zenét hallgatnak — ami szintén a kreativitás egy fajtája. Tehát összefoglalva kijelenthetjük, hogy a marihuána valóban fokozza a kreativitást. De hogyan is történik ez pontosan? Ezt szeretnénk kideríteni ebben a cikkben. 

1. Mi az a kreativitás és a divergens gondolkodás?

Először is nézzük meg, mit is nevezhetünk kreativitásnak. A szótár szerint a kreativitás az az adottság, hogy valaki képes ötleteket, alternatívákat vagy lehetőségeket felismerni vagy létrehozni, melyek segíthetnek problémákat megoldani, szórakoztatni magunkat és/vagy másokat, és kommunikálni. ¹ 

A Cambridge szótára szerint a kreativitás az eredeti és szokatlan ötletek létrehozásának vagy felhasználásának képessége. Az amerikai pszichológus, Dr. Ellis Paul Torrance azonban egy összetettebb, és talán pontosabb meghatározást adott. 

"A kreativitás a problémák, hiányosságok, tudásbeli rések, hiányzó elemek, diszharmóniák és hasonlók érzékeny felismerésének folyamata; a nehézség azonosítása; megoldások keresése, találgatások vagy hipotézisek megfogalmazása a hiányosságokkal kapcsolatban; ezek tesztelése és újratesztelése, valamint szükség esetén módosítása és újratesztelése; és végül az eredmények kommunikálása." ²

Azonban a kreativitás annyira szubjektív, hogy meghatározása emberenként különbözhet, hiszen mit tudnak valóban a tudományos vagy szakkönyvi definíciók a kreativitásról?

Divergens gondolkodás

Nos, hogy választ kapjunk az előző kérdésre, a tudomány a divergens gondolkodással méri a kreativitást. Ezt egy olyan gondolkodási folyamatnak tartják, amely az összes lehetséges megoldást elemzi, vagy annyit, amennyit csak lehet, általában ötletroham (brainstorming) jelleggel, vagyis spontán módon, nem lineárisan, és hagyva, hogy a gondolatok, ötletek szabadon áramoljanak. ⁴

A divergens gondolkodás tehát ezekhez a módszerekhez kapcsolható, vagyis ötletroham során rövid idő alatt létrejövő ötletekhez, amiket nem ítélünk meg, hanem hagyjuk, hogy friss, új gondolatok bukkanjanak fel. 

A divergens gondolkodás fokozására több módszer is létezik: 

• Ötletroham: véletlenszerű ötletek dobálása, konkrét sorrend nélkül, de általában egy adott cél elérése érdekében;
• Naplóírás: segíthet feljegyezni azokat a véletlenszerű ötleteket, amelyek a nap folyamán jutnak eszünkbe, így gondolatgyűjtemény jön létre;
• Szabad írás: amikor egy adott időszakban megszakítás nélkül írunk egy bizonyos témáról;
• Elme- vagy tématérkép készítése: általában ötletroham után történik, amikor az ötleteket ábrán vagy térképen kapcsoljuk össze, egy ötlettől elindulva, annak ágaiba szétbontva. 

De hogyan segíti a kannabisz ezeknek a kreatív és divergens gondolkodási folyamatoknak a fokozását?

2. A kannabisz, a kreativitás és az agy működése

A tudomány rájött, hogy az agynak a kreativitással összefüggő része a frontális kéreg, mert ez felelős a kreativitásban elengedhetetlen kognitív folyamatokért: ⁵

• Munkamemória: egy olyan emlékezeti rendszer az agyunkban, amely korlátozott kapacitású, rövid távú információk megjegyzéséért, feldolgozásáért, manipulálásáért felelős;
• Elvonatkoztatás: egyfajta rugalmas és alkalmazkodó gondolkodás, amely inkább az élet nehezebben megfogható oldalához kapcsolódik, nem konkrét tárgyakat, hanem fogalmakat vagy érzéseket tartalmazhat;
• Tervezés: az agy azon funkcióinak összessége, melyek a viselkedés irányításához szükségesek. Ez segít abban, hogy a gondolatokat formáljuk és közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz.
• Kognitív rugalmasság: az a képesség, hogy könnyedén váltsunk két teljesen különböző fogalom között, egyszerre több dolgot tudjunk fejben tartani, vagy akár kapcsolatot találjunk látszólag összefüggéstelen fogalmak között is.

Mivel kimutatták, hogy a marihuána fokozza a véráramlást a frontális lebenyben, így ez a terület aktívabbá válik, tehát bizonyos esetekben kreatívabbá is. Egy 1993-as tanulmány be is bizonyította, hogy az agyi véráramlás (CBF) valóban nő, amikor valaki marihuánát fogyaszt. 

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ha két, a kreativitásban magas és alacsony szinten teljesítő személlyel foglalkoznak — bár szerintünk ez eléggé szubjektív —, akkor az elsőnek mind a magasabb alapaktivitású frontális lebenye, mind pedig nagyobb mértékű aktivitásfokozódása figyelhető meg kreatív feladatok végzése közben. Ez az aktivitás kétféleképp is serkenti a kreatív megnyilvánulásokat.

Először is, a folyamat bekapcsolja az agy nucleus accumbens környéki részét, ami leginkább az örömérzetet szabályozó jutalomkörhöz köthető. Másrészt a frontális lebenyben zajlik az úgynevezett divergens gondolkodás, azaz itt keletkezik a kreativitás. ⁷

3. Mekkora az ideális kannabisz adag a kreativitás fokozásához?

Bár mi, kannabiszfogyasztók egyéni tapasztalatainkból megerősíthetjük a marihuána kreativitásfokozó hatását, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy sokszor haszontalannak éreztük magunkat, főleg, ha túl sokat szívtunk. 

Valójában egy 2014-es vizsgálat kimutatta, hogy a különböző adagok eltérő hatást gyakorolnak az emberek kreativitási folyamataira. A kísérlet három, kannabiszt rendszeresen fogyasztó csoporttal zajlott, akik alacsony, magas, illetve placebó adagot kaptak. ⁸

Ennek eredményeképp az alacsony dózist kapó csoport több szempontból is jobban teljesített a divergens gondolkodásban: folyékonyságban, vagyis az aktív válaszok számában, és rugalmasságban, azaz a válaszok sokszínűségében. Azonban a placebó csoport sem maradt le sokkal ebből a szempontból. 

Az eredetiség — magyarán valami új és egyedi létrehozásakor — az alacsony adaggal rendelkező csoport messze a legjobban teljesített, őket követték a placebót szívók. Ezzel szemben a magas adagú csoport minden korábbi pontban rosszabb eredményeket mutatott, egy kivételével. 

A kidolgozottság, azaz a válaszok magyarázatának részletessége terén viszont a nagyon betépett csoport vitte a prímet, míg az alacsony adagú és a placebó csoport döntetlen eredményt ért el. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a marihuána befolyásolja a kreativitást, viszont nagyobb adagban akár teljesen "zöldségállapotba" is kerülhetünk. 

4. Lényeg

Bár mindannyian hajlamosak vagyunk hinni, hogy a marihuána fokozza a kreativitást — amit valóban meg is tesz —, csak alacsonyabb dózisban működik igazán. Szóval ha kreatívkodni szeretnél a kannabisz segítségével, tedd bátran, de vedd számításba, hogy a túl sok fogyasztás terméketlenné is tehet. 

Persze bármennyire is szeretünk a tanulmányokra támaszkodni, nem minden olyan fekete-fehér, mint ahogy a tudomány leírja — lehet, te is azok közé tartozol, akik nagyon sok füvet elszívnak, mégis csodás remekműveket alkotnak. 

Vagyis, nincs egyértelmű bizonyíték, amikor a kreativitásról beszélünk, és valószínűleg minden valódi művész valamiért különbözik a többiektől, mert az agyuk a saját egyedi módján működik. Ne akarj olyan keretbe beleférni, ami nem a tiéd, és élvezd, ami neked működik: legyen az sok fű és alkotás, vagy akár kisebb adagok. 

KÜLSŐ HIVATKOZÁSOK

1. "Mi a kreativitás?" Human Motivation, 3. kiadás, Robert E. Franken, 1994. 
2. "Kreativitás" Cambridge Dictionary. 
3. "A kreativitás tudományos szemlélete és fejlődését meghatározó tényezők" Vol. 94, No. 3, Creativity and Learning. Dr. E. Paul Torrance. 1965 nyár.
4. "A divergens gondolkodás stratégiái" University of Washington. 
5. "Kapcsolatok az agyad és a kreativitás között" Dita Cavdarbasha és Jake Kurczek. 2017 május. 
6. "Agyi véráramlás akut változásai marihuána fogyasztása után" R. J. Mathew és W. H. Wilson. 1993. 
7. "A frontális lebeny neurológiája és a kreatív elme" Leonardo Cruz de Souza, Henrique Guimarães, Antônio Lúcio Teixeira, Paulo Caramelli, Richard Levy, Bruno Dubois és Emmanuelle Volle. 2014 július. 
8. "A kannabisz és a kreativitás: a nagy potenciálú kannabisz rontja a divergens gondolkodást rendszeres fogyasztóknál" Mikael A. Kowal, Arno Hazekamp, Lorenza S. Colzato, Henk van Steenbergen, Nic J. A. van der Wee, Jeffrey Durieux, Meriem Manai, és Bernhard Hommel. 2014 október.