Kannabisz Mítoszok: Fehér Hamu vs. Fekete Hamu

• 1. A fehér hamu és a fekete hamu mítosza
• 2. Az égési hőmérséklet hatása
• 3. Mit mutatnak a dohány hamujáról szóló kutatások?
• 4. De előbb... mi az az “flush” és “curing”?
• 4. a. Mit jelent a kannabisz érlelése (curing) és hogyan hat a minőségre?
• 5. A lényeg

Ha te is azok közé a füvesek közé tartozol, akik szeretnek beszélgetni a fű eredetéről, mítoszairól és legendáiról, akkor biztosan hallottál már néhány sztorit erről a varázslatos növényről. Például, talán ismered a 420 történetét. Ez azt állítja, hogy a kifejezés a '70-es években született, amikor egy part menti őr attól félve, hogy lebukik, egy térkép-féleségen keresztül átadott egy adag füvet egy diákcsoportnak. A csapat 4:20-kor gyűlt össze, rágyújtottak, majd keresni indultak.

Vannak azonban kevésbé ismert kannabisz-mítoszok is, mint például a fehér hamu vs fekete hamu története. Lehet, hogy ismerős, lehet, hogy nem – mindenesetre nézzük meg közelebbről, és derítsük ki, mennyire igaz a legenda. 

1. A fehér hamu és a fekete hamu mítosza

Ha esetleg eddig nem hallottál a fehér vs fekete hamu mítoszról, itt a lényeg: Azok, akik ezt a népi történetet terjesztik, azt állítják, hogy ha a kannabiszbimbókat elégeted, és a hamu fehér vagy világosszürke, akkor csúcsminőségű kannabisz van a kezedben. Állítólag, ha a bimbóid megfelelően átöblítettek és jól érleltek, amiről később részletesebben is lesz szó, akkor tiszta szürke vagy fehér hamut kellene kapnod. Eközben a sötétszürke vagy fekete hamu – a legenda szerint – arra utal, hogy a növény túl sok műtrágyát vagy vegyszert kapott. 

De vajon a hamu valóban adhat támpontokat a termékünk minőségéről? Lehet. Először is, a kannabisznak égés közben soha, de soha nem szabad pattognia vagy recsegő hangot kiadnia – ha mégis, érdemes elgondolkodni, miért teszi. Mivel azonban ez inkább városi legenda, komoly kutatások nincsenek a témában. Szóval, hogy eldönthessük, igaz-e a mítosz, nézzünk rá néhány korábbi tanulmányra a égésről és a dohány hamujáról.

Mielőtt azonban belemegyünk ebbe, fontos tisztában lenni vele, hogy számos tényező játszhat szerepet. Van, aki esküszik arra, hogy a hamu színe pontosan mutatja a bimbó minőségét. De mi a helyzet a környezet páratartalmával, ahol épp szívják, vagy a használt sodrópapír típusával? Hisz egyes papírok tele vannak vegyszerekkel, míg mások tisztábbak és természetesebbek. Még a dohányzó technikája is számíthat. Mi történik, ha valaki mély, hosszú slukkokat szív, ellentétben azzal, aki gyors és könnyed slukkokat vesz? Mindez felveti a kérdést, valóban ennyire fontos-e a fehér és fekete hamu vitája? Tényleg jelent bármit is, vagy csak jelentéktelen összehasonlítás azok között, akik túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az “elismertségnek” a képzelt füves hierarchiában? Vágjunk bele!

2. Az égési hőmérséklet hatása

A hamu, amit ismerünk, legyen szó kannabiszról vagy másról, komplex ásványi anyag, faszén és pernye keveréke. Meglepő lehet, de sok mindent megtudhatunk belőle tűzről és tűzesetekről. Például erdőtüzek esetén a hamu vizsgálatával következtetnek az égési hőfokra. Ha az égés magas hőmérsékleten történik, a szerves anyag és a nitrogén koncentrációja csökken – ettől lesz a hamu világosabb, szürkés vagy fehér. A legtisztább árnyalatnál leginkább kristályos vagy amorf szervetlen vegyületekből áll.

*Megjegyzés* Egy normál öngyújtó kb. 1000° C hőmérsékletet ér el.

Ha az égési hőmérséklet nem haladja meg a 450 fokot, akkor az égés nem teljes, vagyis a hamuban még sok szerves vegyület és szén marad, ettől lesz sötétebb. 

Ha nagyobb a hőmérséklet, 450 °C fölött, a szén volatilizálódik, gázzá alakul, és csak az ásványi anyagok maradnak vissza: kalcium, nátrium, kálium, magnézium, szilícium és foszfor szervetlen karbonát formában. Ez világosabb hamut eredményez. Mindez arra vezet, hogy nem, a fehér vagy világos színű hamu nem a kannabiszbimbó minőségének, hanem az égési hőmérsékletnek a mutatója. 

3. Mit mutatnak a dohány hamujáról szóló kutatások?

Nem kell “őrültnek” lenni, ha valaki vizsgálja a spangli vagy blunt hamuját – a dohányipar már több mint száz éve vizsgálja az általuk termelt hamut. 

Ezekben a régi vizsgálatokban arra keresték a választ, hogy mely növényi összetevők serkentik vagy gátolják az égést a cigarettákban. Megállapították például, hogy a kloridok akadályozzák a termék teljes égését, ezáltal gyengítik az ízt és az illatot ¹. Ezzel szemben az szerves savak kálium-sói segítik az égést, segítenek fenntartani a tüzet. Lassan a szövetségi és állami mezőgazdasági hivatalok, valamint más egyetemek is külön figyelmet szenteltek ezeknek az összetevőknek az égés szempontjából. 

Először azt vizsgálták, hogy a műtrágyák miként hatnak a dohány füstjére és hamujára. Arra jutottak, hogy a műtrágyázás nem változtatja meg a szárított levelek lúgtartalmát, illetve nem növeli a kénszintjüket. Ami viszont ténylegesen befolyásolta a dohány égés közbeni minőségét, az az erjesztés folyamata volt, azon belül is a sok klorofill a gyengébb minőségű termékek esetén. 

Hogy fehér hamu keletkezzen a dohánycigarettában, nitrátokat vagy karbonátokat, valamint magnézium- vagy kalciumvegyületeket adtak hozzá. Ha bármelyik ilyen összetevőt égetsz el, alkálifém-oxid keletkezik, ettől lesz fehér hamu. 

Na jó, ennyi elég is a kémiából – mi a tanulság az egészből? Alapvetően az, hogy a fehér vagy világos hamu két esetben keletkezik:

• Először: magas égési hőmérsékleten;
• Másodszor: főképpen ásványi anyagok miatt. 

Miért gondolják hát sokan, hogy a kannabisz vagy spangli fehér hamuja – főleg, hisz ezek nem tartalmaznak dohányt – jól átöblített és érlelt bimbókból származik? És hogyan kötötték össze ezt a termék minőségével? Lássuk tovább!

4. De előbb... Mi az az “flush” és “curing”?

Ha még nem termesztettél kannabiszt, talán ezek a kifejezések ismeretlenek lehetnek. 

A 'flushing' jelentése kertészeti márkánként eltérhet. Kannabisztermesztésnél az utolsó 1–2 hétben, még a betakarítás előtt a növényből kiöblítjük a maradék tápanyagokat. Ez alacsony EC-jű (elektromos vezetőképességű) vízzel történik, vagyis a növény csak tiszta vizet szív fel, és nem tápoldatot. Ám az, hogy az átöblítés valóban befolyásolja-e a bimbók minőségét vagy a hamu színét, bizonytalan.

A flush ellentmondása

Van, aki esküszik az átöblítés fontosságára, míg mások azt állítják, hogy bimbóik kiváló minőségűek, fehér hamut adnak akkor is, ha semmiféle flush-t nem alkalmaznak betakarítás előtt.

Szóval, ha a flush nem feltétlenül befolyásolja sem a bimbók minőségét, sem a hamu színét, akkor lehet, hogy az érlelés (curing) a döntő tényező? A flush időzítése a termesztési stílustól és a termesztő preferenciáitól függ. A bio termesztők gyakran teljesen kihagyják a flush-t, de általában azt javasoljuk, legalább néhány napot mindig szánj rá, akár hidro, akár kültéri, akár kerti földes módszert használsz. Fontos a megfelelő EC-jű (vezetőképességű) vizet (csapvíz is megfelel) használni, de talán még ennél is fontosabb a pH érték helyes beállítása. Talaj esetén célozd a 6.0–6.8 tartományt, hidroban vagy kókuszrostban 5.5–6.5 között a legjobb eredményhez. 

Flush-oláskor a termést akkor öntözd, amikor egyébként is etetnéd. Felesleges hatalmas mennyiségű víz: körülbelül annyi vizet adj, amennyi egy átlagos etetésnél szokásos, ebből kb. 25% legyen lefolyó víz (run-off). Ismételd meg 20 perccel később, és használj TDS vagy EC mérőt a sótartalom ellenőrzéséhez. A flush végén a lefolyó víz EC-értéke legyen közel az öblítés előttihez, vagyis a legtöbb tápanyag ki lett mosva a közegből. Talajban 1–2 hét flush-t javaslunk, kókuszrost esetén 5 napot, hidro szett vagy drain to waste rendszer esetén 3 nap elég. 

Mit jelent a kannabisz érlelése (curing) és hogyan hat a minőségre?

Kannabisz esetén a megfelelő tárolás elengedhetetlen, megőrzi a fű állagát, sőt, akár javít is rajta. Ez különösen igaz a frissen betakarított bimbókra, amik elfogyasztás előtt érlelést igényelnek. Ez úgy történik, hogy légmentesen záródó üvegekben, sötét és hűvös helyen tároljuk őket 10 nap és 2 hét között, és naponta pár percre szellőztetjük, nehogy bepenészedjenek. Így biztosíthatjuk, hogy a kannabinoidok és terpenoidok megfelelően fejlődjenek és öregedjenek, a maximumot hozva ki az élményből.

Az érlelés lényege: elérni a tökéletes szárazsági szintet a virágoknál fogyasztás előtt. Közben a klorofill szintje is jelentősen csökken, ez lehet az oka, hogy a hamu fehérebbnek tűnik. Viszont ahogy korábban is mondtuk: több kutatásra van szükség ahhoz, hogy kijelenthessük, a megfelelő curing mindig világosabb hamut eredményez. Amit biztosan mondhatunk az, hogy a jól érlelt bimbók lágyabb füstöt biztosítanak, általában jobb minőségűek, és gyakran világosabb hamut is adnak.

Az érlelés egy gyakran alábecsült része a termesztésnek, főleg olyan országokban és államokban, ahol a kannabisz rekreációs használata még illegális. Ezeken a helyeken a legtöbb fű a szabályozatlan feketepiacon forog, így alig ellenőrzik a terméket, mielőtt a fogyasztóhoz kerülne. Gondolj bele: miért töltene egy illegális termesztő plusz heteket vagy hónapokat az érleléssel, ha szárítás után már el tudja adni? Az érlelés idő- és türelemigényes, amit sok termesztő (különösen, ahol még illegális a fű) nem engedhet meg magának.

Ha olyan helyen élsz, ahol még tiltott a kannabisz, minden esetben ajánljuk az utóérlelés elvégzését az általad fogyasztani kívánt füvön. Elég csak a helyi boltban (vagy online) beszerezni pár tömítő, visszazárható üveget, beletenni a kannabiszt, és várni türelmesen. Vannak strain-ek, amelyek már néhány hét után tökéletesek, másokat akár 6 hónapig is érlelni kell. A terpének érlelése az egyik kulcsa a finom fűnek, így légy kitartó!

5. A lényeg

Lehet, hogy most kicsit összezavarodtál, és azt kérdezed: igaz-e a fehér hamu mítosza vagy sem? Nos, nem véletlen, hogy mítosznak hívják – döntsd el te, hiszel-e benne vagy sem! A bimbók minőségét számtalan tényező befolyásolhatja, így nem mondanánk, hogy a hamu lesz az egyetlen, ami mindent eldönt. Te mit gondolsz? Oszd meg kommentben, szerinted mitől lesz igazán jó egy kannabiszbimbó!

KÜLSŐ HIVATKOZÁSOK 

1. "Néhány lúgsó hatása a dohány tűztartó képességére" Henry R. Kraybill. 1917. július.