Lollipopping: Kannabisz Növény Technika a Nagyobb Bugákért

• 1. A lollipopping jelentése
• 2. Miért végezzük a lollipoppingot?
• 2. a. Sog (sea of green) és scrog
• 2. b. Lollipopping autovirágzóknál: előnyök és kockázatok
• 2. c. Miért nem szükséges a lollipopping kültéren?
• 3. Hogyan készítsd el a lollipoppingot?
• 3. a. Hogyan távolítsuk el a felesleges növekedést?
• 3. b. A legjobb a virágzás előtt elkezdni
• 3. c. Egyszerre vagy részletekben?
• 4. Miért számítanak a genetikák lollipoppingnál?
• 5. Összegzés

Ha nem szereted a kis ‘popcorn’ bugákat, amikor kannabisz magokat termesztesz, érdemes megismerned a lollipopping (azaz az alsó ágak eltávolításának) módszerét. A lollipopping azt jelenti, hogy eltávolítod a bugaképző helyeket és az ágakat a növény alsó részéből, mert ezek nem kapnak elég fényt és fejletlenek maradnak. Jobb eredményt érhetsz el, ha a növény az energiáját a felső colákba irányítja, így azok kövérebbek és tömörebbek lesznek. A nem-autovirágzó kannabisz növények lollipoppingja közvetlenül a 12/12 világításváltás előtt mindig megéri. Az autovirágzó lollipopping viszont kicsit trükkös lehet, sőt, csökkentheti a termés mennyiségét. De megnyugodhatsz: a megmaradt bugák minősége elsőosztályú lesz. Olvass tovább, hogy megtudd a lollipopping előnyeit és hátrányait, a megfelelő időzítést, mitől jutnak a bugák elegendő fényhez, és mely bugaképző helyeket ajánlott eltávolítani.

A Lollipopping Jelentése

A lollipopping azt jelenti, hogy elvékonyítod a kannabisz növények alsó részét, így az alsó ágak teljesen kopaszak lesznek. Ekkor csak néhány csomópont marad a tetején, így a növény egy nyalókára hasonlít – innen az elnevezés.

Miért Végezzük a Lollipoppingot?

Beltéri termesztésnél a használt fényforrások hatásos tartománya korlátozott. A felső bugák elég energiát kapnak, hogy nagyok és tömörek legyenek, viszont az alsó részen lévő virágok és ágak árnyékban vannak, vagy egyszerűen kívül esnek a fény tartományán.

Megjegyzés: Még ha használsz kiegészítő oldalfényeket is, az alsó és felső ágak közti különbség megmarad. Nemcsak a fényhez való távolság számít, hanem az is, hol képződik a buga az ágon. Az úgynevezett ‘apex dominancia’ biztosítja, hogy a legjobb dolgok mind a csúcsokra kerüljenek.

Emiatt az alsó bugák kicsik és bolyhosak maradnak, és nagyon kevés vagy semennyi trichómát sem tartalmaznak. Ha betakarítod és megszárítod őket, ilyen bugáknak semmi esztétikai értékük nincs, alacsony a hatóanyag-tartalmuk, és az ízük is gyenge. Ezért érdemes megszabadulni tőlük és a növény energiáját másfelé terelni a lollipopping technikával. A lollipoppingot gyakran egy másik ritkító módszerrel, az metszéssel együtt alkalmazzák. Mindkettő lényegében ugyanaz, de a metszés főként hosszú ágak eltávolítását jelenti, melyeket más ágak árnyékolnak, vagy amelyektől túl sűrű lenne a lombkorona.

Az is igaz, hogy ha a kannabiszt mindenféle beavatkozás nélkül hagyod termeszteni, akkor is jó eredményt érhetsz el. De a legtöbb termesztő nem “jó” eredményt akar – hanem kiválót! A kannabisz természeténél fogva bokrosan nő, az ágak szinte a törzs aljától a tetejéig hajtanak ki. Bár ez sok levelet és virágot eredményez, ez a réteges szerkezet végül gyengébb, kevésbé kielégítő termést hozhat. Az alsóbb ágakat gyakran beárnyékolja a sűrű felső lombkorona, az ottani levelek besárgulnak, összesodródnak, az alsó bugák pedig nem fejlődnek olyan nagyra és tömörre, mint azok, amelyek elég fényt kapnak. A lollipopping segíthet ezen azzal, hogy fizikailag eltávolítja a nem megfelelő alsó hajtásokat.

Elsőre ez ellentmondásosnak tűnhet, főleg kezdő termesztők számára. Hogyan eredményezhet nagyobb és jobb termést, ha eltávolítjuk a növény bizonyos részeit? Gondolj bele: az alsó részek is jelentős erőforrást igényelnek tápanyag és víz formájában, viszont nem tudnak igazán fejlődni a fényhiány miatt. Az életben tartásukhoz a növénynek nitrogént, foszfort, káliumot, cukrokat, vizet és fehérjéket kell szállítania ezekbe a részekbe. Ha viszont eltávolítod az alsó ágakat és leveleket, ezek az értékes erőforrások felszabadulnak. A növény így szabadon eljuttathatja mindezt oda, ahol sokkal több fényt kap. Ez fokozott növekedést és végül nagyobb, jobb virágokat eredményez a felső lombkoronában. 

SOG (Sea Of Green) és ScrOG

A lollipopping bármilyen tréning technikával jól kombinálható, legyen szó LST-ről vagy super croppingról, de ScrOG-termesztés esetén elengedhetetlen. A ScrOG célja, hogy vízszintes lombkorona alakuljon ki, így a bugák azonos távolságra legyenek a fénytől. Ilyenkor viszont a lombkorona annyira sűrű, hogy a háló alatti rész teljesen árnyékban marad, ezért ott mindent le kell vágni.

Ha pedig SOG (sea-of-green) rendszerben dolgozol, hogy a lollipoppingot alkalmazod-e, az leginkább a növények magasságától függ. Gyakran elég alacsonyak ahhoz, hogy a fény mindenhova leérjen, ilyenkor a lollipopping nem igazán szükséges.

Lollipopping Autovirágzóknál: Előnyök és Kockázatok

Fotoperiódusos (nem auto) fajtáknál beltéren a lollipopping magától értetődő lépés, hiszen ezek a növények bőven helyre tudnak jönni a stresszből. Autovirágzó fajták esetén viszont nagyobb óvatosságra van szükség. Ha csak a mennyiséget nézed és nem számít a buga minősége, akkor ez a módszer lehet, hogy nem neked való. Az autovirágzók lollipoppingja elég stresszt okozhat ahhoz, hogy a termés összességében csökkenjen. Vagy éppen nem. 

Erre a kérdésre csak akkor kapsz választ, ha oldalról-oldalra termesztést végzel ugyanolyan magokkal, azonos körülmények között. Az egyetlen különbség az legyen, hogy az egyiknél lecsíped az alsó bugákat, a másiknál nem. Még ha azt is tapasztalod, hogy kevesebb a termés, a buga minősége konzisztens lesz – nem lesz "larf", csak tömör, jól fejlett bugák.

Autovirágzóknál a lollipopping tehát a következő eredményekkel járhat:

• Kisebb termés (aligha észrevehető),
• Jóval egységesebb buga minőség (nagyon is észrevehető).

Miért Nem Szükséges a Lollipopping Kültéren?

A kültéri kannabisz növények teljesen más módon kapnak fényt, mint a beltériek. A nap folyamán a nap pályája miatt különböző szögekből éri a növényeket a fény, ezért a legtöbb bugaképző hely valamikor kap napfényt. Persze az apex dominancia miatt (ld. fent) a felső bugák itt is előnyben vannak, de ez ritkán indokolja a kültéri lollipoppingot. Az alsó rész ritkítása inkább más okokból lehet hasznos, például hogy elkerüld a poshadt, állott levegő felhalmozódását a talaj közelében.

Hogyan Készítsd el a Lollipoppingot?

Azok a termesztők, akik már legalább egy-két ciklust végigvittek, általában tudják, meddig lefelé ad a növény jó minőségű bugákat. Ez főleg attól függ, mennyire erős és átható a fényforrásod. Távolíts el minden olyan bugát, amiről tudod, hogy gyenge minőségű lenne. Ha nincs korábbi tapasztalatod, jó ökölszabály, hogy az alsó harmadot teljesen levágod. Vannak, akik akár az alsó 50%-ot is eltávolítják, de ilyenkor a termés biztosan kisebb lesz. Mégis, gyenge fényekhez (CFL, T5) ez néha jó ötlet lehet. Egyéb esetben ne ess túlzásba.

Ezt megközelítheted fordítva is: ahelyett hogy azt nézed, mennyi részt vágj le, dönthetsz úgy is, hány csomópontot szeretnél meghagyni. Általában a termesztők 4-5 felső csomópontot hagynak meg sértetlenül. Gyengébb fényforrás esetén akár csak 3-4-et.

Lollipopping technikák: Egycsomós vágás

A lollipopping tehát lényegében az alsó levelek és ágak eltávolítását jelenti, és többféle módszere létezik. Alapvetően, mielőtt tovább olvasod az egyszerűbb lollipopping leírását, pár szó a tapasztaltabb termesztők gyakorlatáról: ezek azt mutatják, hogy többféleképp is elérheted a kívánt eredményt, ha követed az alapelvet, vagyis az alsó növekedés eltávolítását.

Van egy viszonylag új technika is, az Egycsomós-vágás (One-nodding), amely szintén az alsó növényi részek eltávolításából áll, de sok időt és energiát spórolhatsz vele. Ennél a módszernél csak aznap lollipoppingolj, amikor 12/12-re állítod a fényeket, és a neve is utal rá: minden levelet az első csomópontig levágsz, vagyis a világításváltás napján minden ágon az utolsó csomópontig lollipoppingolsz. Nem állítjuk, hogy ez minden más módszernél jobb, de megmutatja, hogy különböző módokon is elérhető a kívánt eredmény, amíg követed a fő elvet, az alsó növényi részek eltávolítását.

Hogyan Távolítsuk el a Felesleges Növekedést?

Lollipoppingot végezhetsz kézzel vagy ollóval, metszőollóval. Amelyik kényelmesebb számodra. A legjobb, ha a bugaképző helyeket még apró korukban távolítod el, amikor a kannabisz növény még nem fektetett energiát beléjük. Ilyenkor a legegyszerűbb körömmel lecsípni. Ha viszont az eltávolítandó mellékág már vastag, fás, használj ollót. Az ollót mindig tartsd tisztán, több vágás esetén érdemes alkohollal fertőtleníteni.

Kezdd azzal, hogy a legyezőlevelet a lehető legközelebb vágod le a szárról/ágról, majd távolítsd el a másodlagos növekedést – a leendő bugaképző helyet –, ami a csomópontból nő.

A Legjobb a Virágzás Előtt Elkezdni

A legtöbb termesztő szerint a lollipopping stresszes technika, és pár napra visszafoghatja a növekedést. Ha rosszul csinálod, a hozam is csökkenhet. Ezért a cél a megfelelő időpont kiválasztása, hogy a lehető legkevesebb kárt okozz. Általában a vegetatív szakasz legvégén ajánlott kezdeni. Fotoperiódusos fajtáknál 2-3 nappal a 12/12 váltás előtt. Autovirágzóknál abban az időszakban csináld, amikor megjelennek az első bibék (nőivarú szálak) a csomópontokon, de még mielőtt a felső részeken rendesen elkezdődne a virágzás. Később előfordulhat, hogy az alsó harmadban marad néhány, amit kihagytál – ezt nyugodtan eltávolíthatod.

Persze a valóságban sokan virágzás közben döntenek a lollipopping mellett – amikor már látszik, mely bugák ígéretesek és melyek nem. Sokan az első virághétben, vagy két hét virágzás után, de akár még később is lollipoppingolnak. Egyeseknél ez rutin.

Ha végigböngészed a fórumokat, több tucat véleményt találsz. Egyesek szerint a virágzás első két hete a legkritikusabb, ezért csak utána szabad lollipoppingolni: 3-4. héten, de akár a növény megnyúlása után, 5-6. héten is lehet. Mások úgy vélik, minél hamarabb túl vagy a lollipopping stresszen, annál jobb.

Ne találgass! Végezd el a lollipoppingot még a bimbózás kezdete előtt. Hagyd, hogy a növény a virágzásra koncentráljon, ne a stresszből való regenerálódásra. Ehhez előre gondolkodás és gyakorlat kell, de megéri.

Egyszerre vagy Részletekben?

Ami a legkevesebb stresszel jár! Autovirágzóknál biztonságosabb, ha először csak keveset vágsz le, és figyeled a növény reakcióját. Ha nem lassul le, a többit is leveheted egy menetben. Dönthetsz úgy is, hogy csak egy-egy legyezőlevelet és bugaképző helyet vágod le egyszerre, csak biztosítsd, hogy a virágzási helyek elég fényt kapjanak. Ilyenkor a lollipopping átnyúlhat a virágzási szakaszba is – ez akár több stresszt is okozhat. Ne feledd, minden nagy stresszt jelentő technika csak erőteljes, egészséges növényeken alkalmazható! Ha a növény már így is sokkot kapott és nem fejlődik, hagyd békén! Legalább amíg fel nem épül.

4. Miért Számítanak a Genetikák Lollipoppingnál?

A növény genetikai adottságai nagyban meghatározzák, hogyan reagál bármilyen stresszre és környezeti tényezőre, így a lollipoppingra és az összes metszésre is. Mint már korábban leírtuk, a lollipopping különösen autovirágzóknál lehet stresszes. Utolsó dolog, amit szeretnél, hogy egy autoflower stresszt kapjon – ekkor túl korán virágzik be, ami jelentősen csökkenti a hozamot. Még jó fényviszonyok mellett is gyakran instabil genetika az oka, ha a növények rosszul reagálnak a különféle tréningtechnikákra, ezért is fontos megbízható, évek óta működő nemesítőtől származó, generációnkhoz hasonló genetikai anyagra költeni pár extra dollárt. Számtalan tapasztalat van, amikor különböző breeder autóinak a legkisebb metszés vagy stresszes tréning után is csak kb. 7 gramm virágot hoztak – ami felesleges hely- és áramveszteség.

Ez nem csak autovirágzókra igaz, sok fotoperiódusos fajta is rendelkezik érzékeny genetikával. Akadt már rá példa, hogy termesztők már a virágzás első két hete után lollipoppingoltak, és mind hermaphrodita lett a növényből a nagymértékű stressz miatt, így az egész termés ment tönkre. Ez csak egy példa arra, miért fontos utánanézni a genetikának és a breedernek, mielőtt belevágsz a termesztésbe. Amikor ezt a tréningtechnikát végzed, jó, ha több növényed is van, és tudsz kísérletezni. Mivel nem minden növény egyforma, tapasztalati alapon az a legjobb, ha egy növényen erős lollipoppingot végzel, a másikat pedig meghagyod. Növeszd ki mindkét típust, és figyeld a növekedési mintát, hogy a lollipoppingolt növények visszamaradnak-e.

5. Összegzés

Bár a lollipopping módszer autovirágzó és fotoperiódusos kannabiszban alig vitatott, sok változó és ismeretlen tényezővel találkozol. Ne neve alapján válassz fajtát, hanem nézz utána a genetikai háttérnek, hogy mi válik be neked! Ha van tapasztalatod metszésben vagy lollipoppingban, és tippjeid vannak, hogyan kapjon elég fényt a virágzat, szólj hozzá lentebb!

Külső szakirodalom

1. A Cannabis sativa L. fotoszintetikus válasza a fényintenzitás, hőmérséklet és CO2 változásaira, Physiology and molecular biology of plants. 2008. október.
2. Növényi fotobiológiai frissítések és következtetések a kannabisz termesztésre, Frontiers in Plant Science. 2019. március.