Mi az a VPD (Páranyomás-deficit) és hogyan számoljuk ki?

• 1. Mi a transzspiráció?
• 2. Mi az a vpd?
• 3. Hogyan befolyásolja a vpd a kannabisz növényeket
• 3. a. Sztómák nyitása
• 3. b. Co2-felvétel
• 3. c. Transzspiráció
• 3. d. Tápanyagfelvétel a gyökereknél
• 3. e. Növényi stressz
• 4. Hogyan számoljuk ki a vpd-t – vpd táblázat
• 5. Ideális vpd a növekedési szakaszokban
• 5. a. Ideális vpd klónokhoz
• 5. b. Ideális vpd a vegetatív szakaszhoz
• 5. c. Ideális vpd a virágzáshoz
• 6. Hogyan változtasd meg a vpd-t
• 6. a. Hőmérséklet
• 6. b. Páratartalom
• 6. c. Fényintenzitás
• 7. Páranyomás-deficit – gyik
• 8. Összefoglalás

Amikor kannabisz magokat nevelsz beltéren, gyakorlatilag minden termesztési feltételt te irányítasz, például a relatív páratartalmat és a hőmérsékletet. Ezek az elemek befolyásolhatják a növényeid alapvető folyamatait, itt jön képbe a VPD. A páranyomás-deficit egy olyan technika, amely során a hőmérsékletet és a páratartalmat optimális értékekre állítod be, így növelheted növényeid teljesítményét, és elérheted a maximális növekedést.

Gyakori tévhit, hogy a beltéri kannabisz ültetvény transzspirációs sebessége (vagy bármilyen más növény esetén) közvetlenül befolyásolja a termesztőtér relatív páratartalmát. Valójában az ellenkezője igaz – ha teljesen kontrolláljuk a termesztési környezetet, akkor irányíthatjuk a növények transzspirációját. Bátran állíthatjuk, hogy a növény transzspirációja közvetlenül befolyásolja a növekedést, a VPD pedig közvetlenül hat a transzspiráció mértékére. 

Egy ideális világban a növénytermesztési tér hőmérsékletét és páratartalmát pontosan kontrollálni tudnánk, függetlenül attól, mi történik bent. Sajnos ez nem egy ideális világ, de ma már számos rendszer kapható, amelyek segítenek automatizálni a termesztőhelyiség környezetének szabályozását. De a fő kérdések továbbra is: mi is pontosan a transzspiráció, mi az a VPD, és hogyan befolyásolja a kannabisz növekedését és minőségét.

1. Mi a transzspiráció?

A víz mozgása a kannabisz növény egész rendszerében a leveleken leadott pára mennyiségétől, azaz a párolgás ütemétől függ. Ezt a vízleadást nevezzük transzspirációnak. Ennek három fő mozgatórugója van: a relatív páratartalom (RH), a páranyomás-deficit (VPD), és a lombkorona szintjén mért teremhőmérséklet (valamint valamennyire a fölötte lévő hőmérséklet is). A víz (és az abban található összes tápanyag) először a gyökérrendszeren keresztül áramlik felfelé, majd a xilémen át jut feljebb a növényben.

A xilém a növények szállítószövete, amelyet speciális, vízszállító sejtek – úgynevezett tracheáris elemek – alkotnak. Ezek a sejtek közvetítik a vizet a levélsejtek felé. Amint a víz elér a levelekhez, a sztómákon – a levél pórusain – keresztül lassan, de biztosan elpárolog. Ez a folyamat elengedhetetlen a kannabisz növény anyagcseréjéhez, hiszen a sztómák megnyílásakor a fotoszintézis melléktermékei – főként a CO2 – is távozhatnak. A növény a gyökerein felszívott víz akár 97%-át is elveszítheti párologtatás (transzspiráció) vagy, egy másik folyamat, a guttáció során, melynek során a növény teljes vízcseppeket bocsát ki. 

2. Mi az a VPD?

A VPD jelentése páranyomás-deficit, amely az adott levegőben lévő, gőz formájú vízmennyiségre utal. Mint ismert, a levegő számos gázból áll, például (kb.) 78% nitrogén, 21% oxigén és 1% egyéb gáz; ezek között van a vízgőz is, vagyis a páranyomás.

A levegő adott hőmérsékleten csak bizonyos mennyiségű vízgőzt képes megtartani, mielőtt az visszaalakulna folyadékká (eső formájában például); ezt a maximális vízmennyiséget nevezzük SVP-nek, vagyis telítési páranyomásnak, mely hőmérséklet emelkedésével nő (vagyis nő az SVP). Amikor a levegő lehűl, a telítési páranyomás csökken, vagyis nem tud már annyi vízgőzt tárolni, mint előzőleg. Ezért jelenik meg például a harmat egy hűvös reggelen; mivel a hőmérséklet csökkenésével a levegő kevesebb vízgőzt tud megtartani. 

3. Hogyan befolyásolja a VPD a kannabisz növényeket

Ha ezt a cikket keresed, valószínűleg már tudod, hogy a VPD fontos szerepet játszik a beltéri termesztésben. Mivel irányításod alatt van a termesztési közeg, szinte tökéletes feltételeket tudsz teremteni növényeidnek, ez jobb eredményekhez vezet, de ha nem megfelelően alkalmazod, rossz hatással is lehet...  de hogyan hat a VPD a kannabiszra?

Sztómák nyitása

Ahogy a VPD növekszik, a növény sztómái kisebbre záródnak, hogy csökkentsék a vízveszteséget. Ez azt jelenti, hogy nem fognak kiszáradni a túlzott párologtatás miatt, de a fotoszintézis lassulhat.

CO2-felvétel

Ahogy a sztómák összezárnak, kevesebb CO2-t vesznek fel. Ha viszont csökken a VPD és a sztómák kinyílnak, több CO2-t szívnak fel. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy szabályozd, mennyi CO2-hoz jutnak növényeid a helyes fotoszintézis érdekében.

Transzspiráció

A víz tulajdonságaiból adódóan mindig magasabb koncentráció felől tart az alacsonyabb koncentráció irányába. Vagyis ahogy nő a VPD, növényeid gyorsabban párologtatnak a levél és a levegő közötti nagyobb páranyomás-különbség miatt. 

Tápanyagfelvétel a gyökereknél

Továbbá, ahogy a VPD, illetve a transzspiráció fokozódik, a gyökerek több tápanyagot is tudnak felvenni.

Növényi stressz

Másrészt, ahogy a VPD nő, egyre nagyobb erők hatnak a teljes növényre (a gyökértől a levelekig), ezáltal nő a stressz-szintje is. Mint látható, a VPD-nek lehetnek káros következményei is, ha nem megfelelően alkalmazod – egy erős eszköz, amit minden növekedési szakaszban igazítani kell. Lehet, hogy azt gondolod, javítod a termésed, de könnyen lehet, hogy épp ellenkezőleg.

4. Hogyan számoljuk ki a VPD-t – VPD táblázat

A VPD kiszámítása a termesztőtedben igen egyszerű: csupán ismerned kell a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a telítési páranyomást (SVP) a hőmérséklethez, ezért mellékelünk egy VPD táblázatot a hőmérséklet és SVP kapcsolatával.

Miután megvan minden szükséges adat, a következő képletet használhatod:

VPD= ((100-RH) ÷ 100) * SVP

Például, ha a termesztőtér hőmérséklete 26 °C, az SVP-t a táblázatból nézd meg: 26 °C-hoz az SVP 3361. Most, hogy megvan a telítési páranyomás értéke, csak a relatív páratartalmat kell tudni, amely ebben a példában 65%, így már csak a számítás marad hátra.

VPD= ((100-65) ÷ 100) * SVP

VPD= (35/100) * 3361

VPD= 0,35 * 3361 

VPD= 1176,35 Pascal

Most, hogy megvan az érték Pascalban, át kell váltanod kilopascalra, szerencsére ez nagyon egyszerű: csak elosztod 1000-rel, tehát:

1176,35 Pascal ÷ 1000 ≈ 1,18 kilopascal

5. Ideális VPD a növekedési szakaszokban

Most, hogy tudod, hogyan számold ki a VPD-t és hogyan hat a növényeidre, itt az idő megnézni, mi az ideális érték. Általánosságban az ideális VPD 0,5–1,4 kPa (5–14 hPa) között van. Mint azt már valószínűleg tudod, a kannabisz növekedési szakaszai eltérnek, ezért a tökéletes fejlődés érdekében minden fázisban optimalizálni kell a termesztési körülményeket.

Jó tudni, hogy erősen ajánlott előzetesen letesztelni az értékeket, mielőtt az egész termesztőben alkalmazod, elkerülendő a problémákat, és hogy ez a VPD táblázat 28 °C-ig módosítva lett. A teljes VPD táblázatot megtalálod online.

A táblázatban a világos rózsaszín a kevésbé optimális értékeket, a sötét rózsaszín a dugványozás/korai növekedési szakasz optimális értékeit, a zöld a késői vegetatív/korai virágzási, míg a narancs a virágzás közepi/végi optimális értékeket jelöli.

Ideális VPD klónokhoz

Mivel a klónok fiatal növények, még nem bírják a nagy stresszt, hiszen gyökérzetük sem fejlődött ki teljesen, ezért a magasabb páratartalom, illetve a lehető legalacsonyabb, 0,5–0,7 kPa-hoz közeli VPD-re törekedj.

Ideális VPD a vegetatív szakaszhoz

A vegetatív szakaszban a kannabisz növényeid már nagyobbak és erősebbek lesznek, így csökkentheted a páratartalmat, ezzel emelve a VPD-t. Ezáltal növekszik a víz- és tápanyagfelvétel is – csak arra ügyelj, nehogy túl magasra menjen a VPD, mert bezáródnak a sztómák, így kevesebb CO2-t tudnak felvenni, ami ebben a fázisban nagyon fontos.

Ez azért fontos, mert a növény fő szerkezetalkotó vegyületeinek egyik fő összetevője, így a vegetatív fázisban 0,7–1,0 kPa az ideális VPD.

Ideális VPD a virágzáshoz

Amint növényeid elérték a virágzási szakaszt, már erősebbek, így bírnak magasabb VPD-t, ám a virágzat érzékenyebb, ezért kerüld a magas páratartalmat, miközben emelheted a VPD-t; az ideális érték 1,0–1,4 kPa körül van ebben a fázisban.

6. Hogyan változtasd meg a VPD-t

Többféleképpen is változtathatsz a VPD-n, például az alábbiak módosításával:

• Hőmérséklet;
• Páratartalom;
• vagy fényintenzitás.

Íme, néhány egyszerű mód a VPD szabályozására!

Hőmérséklet

VPD növelése: Ha bekapcsolod a fűtést vagy csökkented a légkondit, megnő a VPD, mivel a levegő felmelegszik, így több vízgőzt képes megtartani.

VPD csökkentése: A légkondi használatával csökken a VPD, mivel a levegő lehűl, és kevesebb vízgőzt képes megtartani.

Páratartalom

VPD növelése: A párásító használata csökkenti a VPD-t, hiszen magasabb lesz a levegő vízgőztartalma.

VPD csökkentése: A párátlanító indítása növeli a VPD-t, mert csökken a levegő vízgőztartalma.

Fényintenzitás

VPD növelése: A fényintenzitás növelése – például a lámpák lejjebb helyezésével vagy több lámpa hozzáadásával – emeli a levélhőmérsékletet, amivel nő a VPD.

VPD csökkentése: A fényintenzitás csökkentése – a lámpák feljebb helyezésével vagy néhány világítótest eltávolításával – csökkenti a levélhőmérsékletet, ezáltal kisebb lesz a VPD.

7. Páranyomás-deficit – GYIK

Lényegében mindent megtalálsz itt a VPD-ről és hatásairól. Mindig akadnak azonban még további kérdések. Itt gyorsan végigvesszük a leggyakoribbakat.

Miben különbözik a VPD és a relatív páratartalom?

A VPD a növény által kifejtett gőznyomás és a levegő gőznyomása közötti különbség. A relatív páratartalom viszont egyszerűen azt méri, mennyi vízgőz van jelen a levegőben a lehetséges maximumhoz képest.

Otthoni termesztőként is kell aggódnom a VPD miatt?

Ez attól függ, milyen eredményt szeretnél. Ha a lehető legjobb minőséget és hozamot akarod, akkor igen, fontos a VPD. Ha csak egészséges növényeket szeretnél, és hobbitermesztő vagy, nem feltétlenül kell aggódnod miatta. Ne feledd, hogy a VPD-vel való törődés már haladó szint. Kezdőként inkább a hőmérséklet és páratartalom beállítására koncentrálj, mielőtt bonyolítanád a dolgokat.

Mi az optimális VPD érték a termesztőhelyiségemben?

Ez elsősorban attól függ, milyen növényeket nevelsz, hiszen az egyes genetikáknak kicsit eltérő igényei lehetnek. Általánosságban véve azonban a kannabisz szempontjából a 0,5–0,9 kPa VPD az optimális a vegetatív szakaszban, amit fokozatosan emelhetsz 1,2–1,6 kPa-ig a növény életciklusának vége felé.

Befolyásolja más tényező is a VPD-t a hőmérsékleten és páratartalmon kívül?

Igen. Számos környezeti és éghajlati tényező van: például a tengerszint feletti magasság, a barometrikus nyomás, de a tápanyagok típusa/mennyisége is mind hatással lehet a VPD-re, ezekre mind figyelj a beállításoknál.

Van mód a VPD mérésére a termesztőhelyiségben?

Természetesen. Sokféle termék létezik, ami segít a VPD mérésében zökkenőmentesen. Egy ilyen mérővel valós időben kapsz pontos képet a VPD-ről, ennek ismeretében igazíthatod a többi beállítást. A Bluelab Guardian Monitor az egyik legjobb választás, ami egyszerre méri a hőmérsékletet, páratartalmat és a VPD-t – úgyhogy átfogó képet ad a termesztőhelyiséged paramétereiről.

Milyen gondokat okozhat a helytelen VPD?

Ha a termesztőben túl alacsony a VPD, növényeid tápanyaghiányban szenvedhetnek a túl magas páratartalom miatt. Ha a VPD túl magas, akkor kiszáradás, vízhiány és a tápanyagok felszívódásának gátlása léphet fel. Mindkét esetben csökken a növekedés és a hozam is. A VPD szemmel tartásával biztosíthatod növényeid fejlődéséhez az optimális feltételeket.

Milyen gyakran mérjem a VPD-t?

Javasolt legalább heti egyszer ellenőrizni a VPD-t. A termesztési környezet rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és jó minőségű hozamhoz. Ne feledd azonban, hogy vannak sokkal fontosabb alapvető tényezők, amiket előbb rendbe kell tenni, mielőtt a VPD-re fókuszálnál. Ha minden mást jól csinálsz, a VPD-d is nagy valószínűséggel megfelelő tartományba esik.

8. Összefoglalás

A páranyomás-deficit elsőre komolynak tűnhet, de bárki alkalmazhatja, ha van megfelelő felszerelése. Ez a legjobb módszer tökéletes termesztési feltételek létrehozásához, aminek eredménye egészségesebb növények és nagyobb hozam.

Ha van tippjeid, amik segíthetik a kezdő termesztőket a következő szintre lépéshez, oszd meg őket hozzászólásban lentebb!

KÜLSŐ HIVATKOZÁSOK

1. Plant responses to rising vapor pressure deficit. - Grossiord, C. & Buckley, T.N. & Cernusak, L.A. & Novick, K.A. & Poulter, B. & Siegwolf, R.T.W & Sperry, J. & McDowell, N. (2020). 
2. An ecological study of vapor pressure deficit. - Huffaker, & Barton, Carl. (2021). 
3. Prediction of Vapor Pressure Deficit in Greenhouse Environment.  - Shamshiri, Redmond. (2014). 
4. Relative humidity or vapor pressure deficit. Ecology. - Anderson, D.B.. (1936).