• 1. Törvényen kívüli fresh
• 2. Sneaker márkák belépnek a kannabisz világába
• 3. A kannabisz márkák visszavágnak

A sneakerek meghódították a világot. Egykor New Yorkban, Londonban, Párizsban és más városokban kedvelt rétegszubkultúra volt, mára a cipők hulláma a mainstreambe emelkedett. Sok szempontból a fű világa is hasonló utat járt be – egy földalatti szubkultúra terjedt el világszerte, míg végül kinőtte a „szub-” előtagot, és önálló kultúrává vált. Ráadásul nem csupán párhuzamos jelenségekről beszélhetünk: a kannabisz- és sneakeripar már a kezdetektől átfedik egymást és kölcsönösen hatnak egymásra, amióta csak az első sneakerheadek emlékezni tudnak.

Hogyan fonódott össze a sneaker rajongók és a fűfogyasztók világa? Vajon ugyanazokról az emberekről van szó, és hogyan fonódott össze a két kultúra az évek során? Tekerjünk, fűzzük be a cipőnket, és merüljünk el abban, hogyan hatott a fű a snekaerekre, és viszont.

Törvényen kívüli fresh

A teljes kannabisztilalom idején – és a mai napig sok helyen –, a fűipar a hustlerek és törvényen kívüliek világa volt. Ez a „hustle” készpénzt hozott, bár egy ház vagy autó még túl nagy cél volt, arra viszont pont elég volt, hogy valaki kiöltözött lehessen. New York és Philadelphia városokban a dílereket – beleértve a fű árusítóit is – régóta számlázzák annak, hogy megteremtették a korai sneaker kultúra alapjait, amit aztán rapperek, deszkások és más trendalkotók is magukévá tettek.

“A gettóban felnőve a drogdílerek ugyanolyan nagy inspirációt jelentettek, mint az űrhajósok, tanárok,
orvosok, ügyvédek stb. Szomorú, de igaz. Én is egy voltam ezek közül a gyerekek közül. Ugyanannyira felnéztem a blokkon lógó menő arcokra, mint a tévében szereplő jogász nagybácsira vagy orvosra,” írta Angel Diaz
a Complexnek. “Ugyanez igaz a kedvenc rappereidre is. A legtöbbjük vagy a gettóban nőtt fel, vagy a külvárosban próbálták utánozni a legmenőbb pénzcsinálókat, akikkel a mindennapok során találkoztak. A hustlereknek volt pénzük, csajuk, ékszereik, menő cuccaik, kocsijuk, saját szlenget beszéltek. Amíg fiatal vagy és szegény, vonz a csillogás és a glamour. Olyan, mint amikor a suli buszon ülve a haverjaiddal kiválasztod a legmenőbb kocsikat: ‘Az a Lexus egyszer az enyém lesz.’ Ugyanez igaz a sneakerekre is.”

Az Adidas Superstars kagylóorrú modelljétől és teljesen fehér Nike Air Force One-tól a Gucci vagy a Prada drága sneakerjeiig, a sneakerek státuszszimbólumnak számítottak a fű világában már akkor is, amikor a barna bud-os zacskók voltak a legmenőbbek.

Sneaker márkák belépnek a kannabisz világába

Ahogy a 90-es évek átfordultak az új évezredbe, olyan márkák, mint a Nike és az Adidas is bevállalták a drogdílerek, b-boyok, deszkások és rapperek által elindított sneakerkultúrát, ahol a limitált kiadású, ritka, színes sneakereket hajszolták. A Nike-nél egy újonc gördeszka-program, a Nike SB még tovább ment, teljes történet-ívvel körítette az ultra-exkluzív Nike Dunk megjelenéseiket. A gördeszkás cégek, rajzfilmfigurák és sörmárkák ünneplése mellett a Nike SB csapata egyértelműen vonzódott a 4/20-hoz. 2010-től, Todd Bratrud művész vezetésével, a SB limitált szériás Dunks modelleket dobott piacra mindig újabb fű-témákban. Volt zöld-lila, hosszú szőrű magas szárú, ami majdnem úgy nézett ki, mint egy pompás tömés; egy pár a Cheech&Chong stoner komikuspáros előtt tisztelegve; cipők, amik olyan híres kannabisz fajtákat jelenítettek meg fizikailag, mint a Strawberry Cough, a White Widow és a Pineapple Express; egy „kender” Dunk kollekció; hacky sack témájú sneaker és még sok minden más.

A cipőket sosem reklámozták hivatalosan, mivel – ahogy a füvet sem –, a limitált sneakereknek nincs szüksége marketingre, de a sneakerheadek – és a füvesek – rögtön átlátták a sorokon. Pont mint a korábbi hustlerek idején, a limitált sneakerek ma is státuszszimbólum a jelenlegi kannabisz szcénában.

“Az újdonság és az exkluzivitás vonzereje ugyanúgy hajtóerő a kannabiszpiacon, mint a sneakeriparban,” mondja Matteo Luciani, a kaliforniai The Rare és Parlay cannabis márkák társtulajdonosa. “Amikor látod az embereket sorba állni sneaker vagy strain drops-ért, nagyon hasonló típusokról van szó mindkét oldalon. Vannak fogyasztók, akik tényleg szeretik a terméket és támogatják a márkát, vannak a hypebeast-ek akik menőzni akarnak és relevánsnak érezni magukat, és ott vannak a viszonteladók, akik a profitot keresik – de a fűnél a másodlagos piac azt jelenti, hogy az emberek minél több terméket akarnak felvásárolni a diszpenszeres dropról, hogy aztán eltüntessék a feketepiacon. Sok viszonteladó mindkét piacon ügyeskedik: sneakerekkel és fűvel is.”

Az elmúlt években az Adidas is beszállt a 4/20 sneaker trendbe a maga szőrös, zöld bokszcipőivel és a South Park rajzfilm témájú, piros szemű cipőivel. A trend mára teljesen mainstream lett, a Skechers még Snoop Dogg-gal is összedolgozott egy weed-témájú cipőn, amiből „füst” száll ki a saroknál.

A kannabisz márkák visszavágnak

Az elmúlt évek legalizációja után a kannabisz csomagolás lett az egyik fő különbségtétel a legális iparban, illetve a tovább élő feketepiacon. A tégelyen lévő grafika előbb a tasakokra, majd egyedi kivágott zacskókra költözött, amelyek már mindenre hasonlíthatnak: békafejre, rágógumira, sőt, sneakerekre is. Először egy klasszikus Nike Air Force 1 cipő formáját öltötte, a new york-i legendás fű-díler és rapper, Shiest Bubz ötlete alapján. A sneaker shape bag vírusként terjedt, végül a kaliforniai High Mart is egy egész kollekciót dobott piacra Nike Air Max formájú tasakból, amit pont azon a napon adtak ki, amikor az eredeti futócipő is megjelent.

A sneaker formájú fű tasakok a legfrissebb bizonyítékai annak, hogy a sneakerheadek és fűfogyasztók egyformán egyszerre követik az aktuális divat- és füst trendeket, és olyan kereszteződéseket hoznak létre, melyek tovább erősítik azt az elválaszthatatlan kapcsolatot, ami a szubkultúrákból indult, és együtt nőtt be a mainstream kultúrába.