Cannabis termésirányítás: Öntözési terv kidolgozása

• 1. Öntözési terv kidolgozása kannabiszhoz
• 2. Talajtípusok
• 2. a. Különböző cserépméretek
• 3. Az öntözővíz mennyiségének kiszámítása
• 4. Napi öntözési terv
• 4. a. Fázis: világítás bekapcsolásától az első öntözésig
• 4. b. Fázis: első öntözéstől a kifolyó vízig
• 4. c. Fázis: kifolyó víztől az utolsó öntözésig
• 4. d. Fázis: utolsó öntözéstől a világítás bekapcsolásáig
• 5. A termésirányítás jelentősége
• 6. Lombtrágyázás – a leggyorsabb segítség növényeidnek
• 7. Összegzés

Ahogy azt az 1. részben említettük, a termésirányítás (crop steering) segíthet elérni a kívánt eredményeket, ha kontrolláljuk a termesztési körülményeket. Ezek a körülmények nemcsak a hőmérsékletre és páratartalomra vonatkoznak, hanem az öntözésre is. Az öntözési terv lehetővé teszi, hogy a megfelelő talajkeverék, az öntözővíz mennyisége és az öntözési gyakoriság kombinációjával elérjük a kívánt növekedést. Ha már elolvastad az első részt, olvass tovább, hogy megtudd, hogyan javíthatod az öntözést és érhetsz el tökéletes eredményeket akár normál, automata, akár feminizált magok termesztése esetén.

1. Öntözési terv kidolgozása kannabiszhoz

Az öntözés kulcsfontosságú eleme a kannabisz termésirányításnak: ahhoz, hogy ezt a technikát sikeresen alkalmazzuk, a gyökérzóna megfelelő kezelése nélkülözhetetlen, amit a következő szempontok figyelembevételével tudunk megvalósítani:

• Talaj (szubsztrátum) típusa;
• Öntözőberendezés;
• Öntözés gyakorisága;
• És az öntözővíz mennyisége.

Ezek azok a fő szempontok, melyeket minden termesztőnek figyelembe kell vennie öntözési terv kidolgozásához. Érdemes észben tartani, hogy számtalan módon lehet kiépíteni egy öntözőrendszert, és nincs egyetlen “legjobb” megoldás – amíg a növények megfelelően vízhez jutnak, szinte bármelyik beválhat!

2. Talajtípusok

Öntözési terv készítésekor érdemes egyeztetni a gyártóval, hogy van-e speciális tudnivaló az adott talajhoz. Általánosságban a kőzetgyapot irányíthatóbbnak számít, mert gyakorlatilag inert, tehát kevésbé befolyásolja az oldat pH-ját és tápanyagtartalmát, így kevesebb átfolyó vizet (runoffot) igényel, mint más szubsztrátumok. Kókusz, föld és egyéb organikus szubsztrátumok organikus anyaga versenghet a tápanyagokért, és leállíthatja vagy lassíthatja a pH változásokat, emiatt több átfolyó vízre van szükség az ideális állapotok fenntartásához. Ráadásul ezen szubsztrátumok minősége is változó lehet, így a vízmegtartó képességük és kiszáradási sebességük eltérhet.

Különböző cserépméretek

A szubsztrátum típusa mellett a cserép mérete és magassága is fontos az öntözési stratégia során. Ez azért van, mert a magasabb cserepek nagyobb különbségeket okozhatnak a víztartalomban, egyes esetekben az alsó és felső réteg között 30%-nál is nagyobb lehet az eltérés, ezért erre is figyelj oda.

A víztartalom különbségen kívül, a magas cserépben nehezebb lehet elérni a kívánt kiszáradást, és ez stresszt vagy tápanyagblokkolást okozhat egyes rétegekben, így az ideális az, ha olyan kis méretű edényt használsz, amiben még elegendő hely jut a gyökerek fejlődéséhez.

3. Az öntözővíz mennyiségének kiszámítása

Ahogyan már említettük, annak meghatározása, hogy mennyi vízzel öntözzük a növényeinket, alapvető szerepet játszik az öntözési stratégia során. Ki kell számolni az ideális öntözővíz mennyiséget a használt szubsztrátumhoz. Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában elég egyszerű. A kijuttatandó tápoldat mennyisége attól függ, mennyi szubsztrátum jut egy növényre, illetve vegetatív (1–3% szubsztrát térfogat) vagy virágzási (4–8%) növekedést szeretnél-e ösztönözni. Tehát ha például 10 L szubsztrátod van, szorozd ezt az értéket a kívánt százalékkal, így:

Szubsztrát térfogatának számítása

Kőzetgyapot kocka esetén meg kell határoznod a térfogatot, vagyis szorozd meg a hosszúságot x szélességet x magasságot:

Kőzetgyapot mérete = 46,5 cm x 46,5 cm x 46,5 cm ≈ 10 000 cm3

Köbös térfogat ≈ 10 000 cm3 ≈ 10 000 ml = 10 L

Föld vagy kókusz esetén nem kell köbmétert számolnod, hiszen ha 10 L-es cserépben termeled, akkor adott a szubsztrát térfogata.

Ha már tudod a térfogatot, könnyedén kiszámolhatod az öntözővíz mennyiségét: szorozd meg a szubsztrát térfogatát az öntözési mennyiség százalékával.

Öntözési mennyiség vegetatív növekedéshez

Szubsztrát térfogata = 10 L

Kívánt öntözési mennyiség vegetatív növekedéshez = a szubsztrát 3%-a

Vegetatív növekedési öntözővolumen = 10 L = 10 000 ml x 0,03 = 300 ml

A virágzáshoz egyszerűen a virágzási szakaszra vonatkozó százalékot (4–8%) kell alkalmaznod.

Öntözési mennyiség virágzáshoz

Szubsztrát térfogata = 10 L

Kívánt öntözővolumen virágzáshoz = a szubsztrát 8%-a

Virágzási öntözővolumen = 10 L = 10 000 ml x 0,08 = 800 ml

Ahogy azt az 1. részben említettük, az öntözővolumen az a víz (vagy tápoldat) mennyisége, amit a növényekhez adagolsz. Ahhoz, hogy a módszer működjön, ezt az adagot napi 3-9+ alkalommal kell kijuttatni, amikor világítás van. 

Öntözési mennyiségek

Az öntözési terv napi szintű kezelése elengedhetetlen a kívánt növekedés eléréséhez. Ha mérjük az elfolyt víz mennyiségét, a gyökérzónát, a víztartalmat és a vezetőképességet (EC), akkor az öntözési tervet hozzáigazíthatjuk az egyes növényekhez, és így irányíthatjuk a kertünket a kívánt eredmény eléréséhez.

4. Napi öntözési terv

Az említett tényezők csak akkor segítenek a termés megfelelő irányításában, ha egy öntözésirányítási tervbe integrálod őket. Különböző módokon is tápoldatozhatsz, de a többfázisú öntözési program mutatta eddig a legjobb eredményeket. 

Az öntözési terv napi négy öntözési fázisból áll, melyeket a világítási ciklus során végzünk el:

0. fázis: Világítás bekapcsolásától az első öntözésig

Ez a fázis akkor indul, mikor a termesztőhelyeden felkapcsolódnak a lámpák, és a növények aktívan párologtatnak. Az első öntözés előtt meg kell győződni a párologtatásról – vagyis a szubsztrát víztartalmán, mert ahogy a növények vizet szívnak fel, a szubsztrát víztartalma csökken.

Öntözési fázisok

A napi első öntözés előtti száradási (dry back) százalék attól függ, milyen növekedést szeretnél. Ha irányítani akarod a növekedést, a száradás mértéke legyen 1–4% vegetatív szakaszban, vagy 4–6% a virágzási szakaszban. Ha a kívánt tartományba ér a kiszáradás, jöhet az 1. fázis.

1. fázis: Első öntözéstől a kifolyó vízig

Ha a növények már párologtatnak, jöhet az első napi öntözés, ezzel kezdődik az 1. fázis. A cél az, hogy növeld a szubsztrát víztartalmát (ez biztosítja az egészséges párologtatást), és 1–3 órán belül megjelenjen a kifolyó víz (runoff).

A szükséges öntözések száma a kifolyó víz eléréséig a víztartalomtól, az öntözővolumentől és az öntözési gyakoriságtól függ, de minden esetben fontos, hogy egy-egy öntözés között legyen minimum 1% száradás, hogy ne legyen túl gyors a kifolyás. Ha virágzási növekedés a cél és az öntözési volumen 6% vagy több, legalább 2–3% száradásra törekedj két öntözés közt, hogy elkerüld a túltelítettséget vagy a túlzott kifolyást.

2. fázis: Kifolyó víztől az utolsó öntözésig

A 2. fázisban az a cél, hogy az EC-t a legalacsonyabb értékre csökkentsük, miközben a fény és a hőmérséklet a legmagasabb, ez általában a nap közepén van, amikor a növények a legtöbbet dolgoznak.

Mivel az 1. fázisban már biztosítottad a megfelelő víztartalmat és elfolyást, a 2. fázisban az öntözések mennyiségét és gyakoriságát kell igazítani, hogy állandóan maradjon a kívánt víztartalom a szubsztrátban. Ezt úgy éred el, hogy csökkented az öntözővolument és igazítod a két öntözés közötti száradási időt; ebben a fázisban vegetatív növekedésnél 1–3%, virágzási növekedésnél 3–6% száradásra törekedj.

3. fázis: Utolsó öntözéstől a világítás bekapcsolásáig

A 3. fázis az utolsó öntözéstől kezdődik, és nagyon fontos, mivel megfelelő időt kell hagyni az éjszakai száradásra; attól függően, milyen növekedést célzol, 2–6% száradás érhető el éjszakára.

A lámpák lekapcsolásával véget ér a nap, de a munka nem áll meg – biztosítanod kell, hogy a száradás mértéke éjszaka vegetatív növekedéshez 10–15%, virágzáshoz 20–30% (vagy több) legyen. Így új napot kezdhetsz tiszta lappal, és ismételheted a folyamatot anélkül, hogy problémád lenne a szubsztrát víztartalmával kapcsolatban. Ez csak egy módszer a sok közül: elengedhetetlen, hogy a konkrét genetikához és körülményekhez igazítsd az öntözési terved, de ezt a többfázisú tervet alapnak használhatod saját rendszereid kialakításához.

5. A termésirányítás jelentősége

Tápanyagellátás esetén minden strain eltérő igényű, ezért a termésirányítás rendkívül fontos, főleg nagyobb termesztők számára. Ennek alkalmazásával kihozható a genetikai maximum, és minden növényből a legtöbbet lehet kihozni. Független kutatások is igazolták, hogy a termésirányítás növelheti a terpén,THC és egyéb kannabinoid tartalmat, ha sikerül beállítani a megfelelő víztartalom és száradási arányokat. Bár nehéz lehet, az automatizált öntözés óriási segítséget jelenthet a kívánt eredmény eléréséhez. Ha a vegetatív és generatív szakaszokat helyesen váltogatod, akkor nemcsak levelek, hanem kiváló minőségű virág is terem, ráadásul maximalizálhatod a mennyiséget.

Minden strain-nek megvan az optimális egyensúlya a levél- és bimbónövekedés között, így egy 12 hetes termesztési ciklusnál nagyon fontos az első 3 hét szabályozása, hogy később 9 héten át megfelelő legyen a növény fejlődése. Ha az első három hétben nem sikerül irányítani a növekedést, később nehéz lesz pótolni. Fontos, hogy nem szabad túlhajtani a növényeket – ha úgy látod, hogy túl van terhelve, csökkentsd az EC-t vagy az öntözés gyakoriságát, amíg meg nem találod az optimális pontot.

Kísérletezned kell ahhoz, hogy megtaláld az egyensúlyt egy adott genetikánál. Ez azt jelenti, hogy néhány termesztési cikluson keresztül próbálgatnod kell, mire kiderül, mire van szüksége a növényednek, hogy a legjobb minőséget és terméshozamot adja. Ne felejtsd el, a növény genetikája megszabja a végső határt: hol a minőség, hol a mennyiség lesz a jobb, de mindenképp jó genetikával kell kezdeni. Vannak olyan strain-ek, melyek kiváló virágot adnak, de kevesebbet, mások rengeteget, de a kannabinoid/terpén arány nem lesz kiugró.

6. Lombtrágyázás – A leggyorsabb segítség növényeidnek

Most tehát mindent tudsz az öntözési terv készítéséről, mérettől függetlenül! Egy dologról viszont nem esett szó: a lombtrágyázásról. Lombtrágyázás? Így van: a levéltrágyázás remek lehetőség, amit sok otthoni kertész elhanyagol. Miről is van szó valójában?

Lombtrágyázás alatt azt értjük, amikor közvetlenül a levelekre vagy szárakra juttatunk tápoldatot, nem csak a gyökéren keresztül. Ezt a módszert gyakran gyors tápanyagpótlásra, vagy plusz növekedési/virágzási lökés céljából alkalmazzák. Az így kijuttatott esszenciális anyagokat a levelek közvetlenül fel tudják szívni, amely kimutathatóan növeli a terméshozamot és javítja a növény általános egészségi állapotát. Ha már itt vagy, jó eséllyel érted a kannabisz tápanyagutánpótlást, és azt, hogy egyes anyagok teljesen mobilak, mások kevésbé.

Vagyis a lombtrágyázás kiváló segítség lehet azoknál a tápanyagoknál, melyek kevésbé, vagy egyáltalán nem mobilak. Ha például mangán- vagy vashiány miatt csökken a terméshozam, nem biztos, hogy elegendő a tápoldathoz adni ezeket, mert hiányos a növényen belüli szállítódásuk. Lombtrágyázással azonban pontosan az érintett területekhez juttathatsz megfelelő mennyiséget, és ezzel vészhelyzeti növekedés-lökést adsz a növénynek.

Lombtrágyázást alkalmazhatsz akkor is, ha általános tápanyagpótlás vagy gyökértrágyázás kiegészítése a cél. Általános irányelvként heti egy könnyű levéltrágyázás javasolt. Hogyan fogjunk hozzá? Meglepően egyszerű! Csupán egy spricnire és hígított tápoldatra van szükség – tényleg ilyen egyszerű. Legalábbis nagy vonalakban… Hogy pontosan hova permetezzük, a növény érettségétől függ. A levélpermetezést bátran lehet alkalmazni magonctól vegetatív fázisig, de ahogy a virágzatok megjelennek, óvatosabbnak kell lenni.

Miért? Egyszerű: a virágképzés első heteiben még nem annyira lényeges, de később kerüld el, hogy tápoldat jusson a bimbókra. Ezek a területek eleve minimális felszívóképességgel bírnak, és kifejezetten kockázatos, ha bármi más, mint tiszta víz éri a virágokat – a tápoldat bimbórothadást vagy tápanyagégést is okozhat. Inkább a bimbók körüli leveleket, szárakat permetezd, lehetőleg a levelek alsó oldalára fókuszálva.

Javasoljuk, hogy kezdj mintegy 25%-os töménységű oldattal. Ne feledd, ez csak kiegészítés, így ne legyen túl erős, hogy elkerüld a túltápozást. Később fokozatosan növelhetsz, de mindig a gyenge oldatot próbáld először, és figyeld a növények reakcióit. Soha ne permetezz, amikor a nap süt vagy a lámpák égnek.

Ilyenkor a permet túl gyorsan elpárolog, sőt, a növényeknek is árthat: a levélpermetezés világítás alatt vagy napsütésben megégetheti a növényeket. Legjobb alapszabály: permetezz kb. 2 órával a világítás bekapcsolása előtt, ilyenkor a légzőnyílások nyitottak és a növények készen állnak a tápanyagfelvételre. A lombtrágyázás kiváló kiegészítője lehet a gyökéren át etetésnek, különösen, ha hiánytünetekkel küzdesz. Egy kis gyakorlattal könnyedén biztosíthatod a növényeidnek a hiányzó tápanyagokat.

Mely tápanyag-márkák a legjobbak kannabiszhoz?

A kannabisz gyógyászati és rekreációs legalizációja világszerte szárnyal, ezzel együtt pedig rengeteg specifikus tápanyag-márka jelent meg, melyek kifejezetten a kannabisz igényeire szabottak. Ezek kevésbé fontosak, ha már organikusan termesztel, de ha kókusz vagy hidrokultúrás termesztésben gondolkozol, érdemes kimondottan kannabiszhoz fejlesztett termékeket keresni – főleg, ha cél a terméshozam és a termékpotencia maximalizálása.

Bár a tápanyagpiac rendkívül széles, általában a régebbi, jól bevált márkákat javasoljuk elsőként kipróbálni. Ez nem jelenti, hogy az új márkák nem lennének jók, csupán a nagy nevek mögött több teszt, tapasztalat és vásárlói visszajelzés áll. Kedvenc kannabisz-célú tápanyagmárkáink többek között:

• Advanced Nutrients – a jobb tápanyag kategória győztese a Spannabis 2022 rendezvényen
• Canna
• House and Garden
• Botanicare
• Fox Farm
• General Hydroponics (GHE)
• GrowMore
• Humboldt Nutrients
• MaxiGro
• Lotus Nutrients
• PLAGRON
• Atami
• Hesi
• B.A.C

Bármelyik fentiek közül bátran választhatsz, mindent biztosítanak, ami a sikeres termesztéshez kell. Ne ragaszkodj feltétlenül egy márkához! Nézz utána, és válassz szabadon, ami illik a termesztési stratégiádhoz.

7. Összegzés

Elsőre nehéz feladatnak tűnhet az öntözési terv készítése egy otthoni termesztőnek, de szerencsére léteznek olyan eszközök, melyek segítenek a megvalósításban. A termésirányítás egyik sarkalatos pontja a gyökérzóna kezelése: tápanyag adagolása, az öntözési gyakoriság és mennyiség, valamint a visszaszáradások összehangolása. Ez azt jelenti, hogy az etetés időzítése és gyakorisága rendkívül fontos az öntözési tervnél; még ha nem is minden esetben elengedhetetlen az automata rendszer, egy jó öntözőrendszer szinte nélkülözhetetlen kívánt fejlődés és sikeres nagyüzemi termesztés esetén.

Ha jártas vagy a termésirányításban, vagy van hasznos tipped, bátran oszd meg kommentben a tapasztalatodat!

Külső források

1. Termesztési útmutató termésirányításhoz – Trym
2. Öntözővíz-igény fiatal gránátalma növények esetén csepegtető öntözéssel – Wubs, Jasper & van Heusden, Tom & Melchers, Pauline & Bezemer, T.m. (2019)
3. Csepegtető öntözési lehetőségek fás és gyümölcsös növények sorai között – Shtanko, A. & Shkura, V.. (2021)