A víztisztaság fontossága a kannabisz termesztésben

• 1. Miért fontos a víz?
• 2. Mik azok az összes oldott szilárd anyagok (tds)?
• 2. a. Honnan kerülnek a szilárd anyagok a vízbe?
• 3. Miért érdemes mérni a víz tds szintjét?
• 4. Vízminőségi ellenőrzőlista lépésről-lépésre
• 5. Mi az a kemény víz?
• 6. Mi az a lágy víz?
• 7. Hogyan lehet eltávolítani vagy csökkenteni a tds-t?
• 7. a. Fordított ozmózis
• 7. b. Desztillált víz
• 7. c. Iontalanítás
• 8. Hogyan távolítható el a baktérium a vízből?
• 9. Használható-e esővíz kannabisz növények locsolásához?
• 10. Öntözési módszerek kannabisz növényekhez
• 11. Extra tippek a víz tisztításához
• 12. További tényezők, amelyeket érdemes figyelembe venni
• 13. Összegzés

A víz nem csak víz – forrástól függően különböző ásványi anyagokat, fémeket és egyéb szennyeződéseket tartalmazhat, amelyek végül befolyásolhatják, hogy a kannabisz magok hogyan fejlődnek.

1. Miért fontos a víz?

Amint azt bizonyára tudod, a víz a legbőségesebb vegyület és az egyik legfontosabb anyag a Földön – minden élőlénynek szüksége van rá. Víz nélkül nem létezhetne élet a bolygónkon. 

Ugyanúgy, ahogy számunkra, emberek számára is nélkülözhetetlen, minden növény – így a kannabisz – számára is az. Egy növény tömegének kb. 85-95%-át víz teszi ki. Nemcsak ebből áll össze a növény, de lényegében a víz szükséges leginkább minden létfontosságú folyamathoz.

Tápanyagelosztás

Különböző típusú tápanyagokat használhatsz, szintetikusat vagy organikust. A szintetikus tápanyagok közvetlenül táplálják a gyökereket, az organikusok pedig elérhetővé teszik az ásványi anyagokat a talajban. Akárhogy is, amikor tápoldattal öntözöd a növényt, a gyökerek felszívják és eljuttatják a tápanyagokat a sejtjeibe, ahol ezek a folyamatok segítenek cukrokat előállítani, melyekből fejlődnek a szárak, levelek, virágok és magok.

Ezek a folyamatok bármilyen vízzel végbemennek, de a vízforrástól függően előfordulhat, hogy sok oldott anyagot tartalmaznak, ami befolyásolhatja ezen folyamatok hatékonyságát.

Párologtatás

Párologtatás során a víz elpárolog a levelekből és szárakból. Bár a növényeknek szükségük van a vízre, csak kis részt használnak főként növekedéshez és alapvető folyamatokhoz; kb. 97%-át párologtatásra használják.

A víz elpárolgásakor gőz távozik a légkörbe a sztómákon keresztül, így hűti a növény környezetét – ezzel megteremti az optimális belső hőmérsékletet. Ez nélkülözhetetlen, mert ha túl magas vagy alacsony a hőmérséklet, a növényed nem tud rendesen növekedni.

Fotoszintézis

A fotoszintézis során a növények a fény energiáját átalakítják saját maguknak hasznos energiává. A fény energiáját elnyelik, és ezzel a vízben lévő szenet és tápanyagokat szerves vegyületekké, például cukrokká alakítják, amit a növényfejlődésre és növekedésre használnak.

2. Mik azok az összes oldott szilárd anyagok (TDS)?

Az oldott szilárd anyagok olyan elemeket jelentenek a vízben, mint az ásványi anyagok, sók, fémek, tehát minden, ami a vízben feloldódik a vízen kívül. Az oldott anyagok típusától függően a víz pozitív töltésű (kation), vagy negatív töltésű (anion) lehet, ezt TDS mérővel lehet mérni az elektromos vezetőképesség (EC) értékén keresztül.

Fontos tudni, hogy az EC és a TDS nem ugyanaz, de egyik értékből a másik kiszámolható: az EC-t TDS-re átszámítani úgy lehet, hogy szorozza 1000-rel, majd elosztja 2-vel; visszafelé szorozza 2-vel, és osztja 1000-rel. A pH és a TDS között sincs közvetlen összefüggés, de ha savas vagy lúgos elemek vannak a vízben, megemelhetik vagy csökkenthetik a pH-t.

Honnan kerülnek a szilárd anyagok a vízbe?

Az oldott szilárd anyagok mindenből származhatnak, amivel a víz érintkezik, amíg eljut a csapig – lehet szerves anyag, például levelek, iszap, vagy mezőgazdasági illetve kerti lefolyás, amely műtrágyát és növényvédő szereket tartalmaz.

Származhatnak szervetlen anyagokból is, például kövekből vagy akár a levegőből (mely tartalmazhat kalciumot, nitrogént, vasat, foszfort stb.). A víz a csövekből – általában ólom vagy réz – is felszedhet fémeket, ahogy keresztülhalad rajtuk.

Néhány ilyen fém és ásványi anyag fontos a kannabisz növényeknek, de a tápanyag típusa és annak mennyisége befolyásolhatja, hogy problémát okoz-e – ezért elengedhetetlen mérni a TDS értéket a forrásnál.

3. Miért érdemes mérni a víz TDS szintjét?

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége azt javasolja, hogy a teljes oldott szilárd anyag maximum 500mg/L legyen. Ennél magasabb érték már káros az emberi fogyasztásra, és ez igaz a növényeknél is. 

Az elemek jelenlététől függően a 1000mg/L feletti vízzel történő öntözés tápanyagfelvételi zavarokat, gátolt növekedést, végül hozamcsökkenést okozhat.

Vízbesorolás

Az olyan elemek, mint a kálium, klorid és nátrium, kevés hatással vannak az emberre, nem számítanak mérgezőnek. De az olyan elemek, mint az ólom, nitrát és kadmium mérgezőek, ezért fontos tudni, hogy mi van a vízben, bár csapvízben ritkán fordulnak elő ilyenek.

4. Vízminőségi ellenőrzőlista lépésről-lépésre

Mint említettük, a víz minősége helyenként nagymértékben változik. Feltételezni, hogy a felhasznált víz tökéletes a kannabisz termesztéséhez tesztelés nélkül, kockázatos lépés lehet, és alacsony hozamot, beteges növényeket vagy akár teljes termésveszteséget is okozhat. Mik azok az ellenőrzési pontok, amelyeket minden termesztőnek végre kell hajtania, mielőtt a vízzel öntözné a növényeket?

Mindig teszteld a pH-t minden öntözés előtt.

Ez legyen az utolsó lépés, miután minden tápanyagot és adalékot hozzáadtál a vízhez. A pH méréshez kalibráld a pH-mérőt egy ismert standard oldat alapján, hogy a műszer jól működjön. A legtöbb tisztított víz pH-ja 7,0, ezt általában feltüntetik az üvegen is. A kannabisz növények a 5,8 – 6,2 közötti pH-t kedvelik (bár egyes termesztők inkább a 6,0–6,5 tartományt preferálják), de erről később még lesz szó.

Ellenőrizd a TDS vagy EC értékeket is a tápanyagok hozzáadása előtt és után.

Manapság az EC mérők egyre elterjedtebbek – bár vezetik az áramot, nem elektromos aktivitást mérnek. Az EC tollal a sók és ásványi anyagok mennyiségét mérjük a vízben: minél magasabb a tápanyag vagy műtrágya mennyisége, annál magasabb az érték. A túl magas EC-jű víz megnehezíti a víz bejutását a gyökérrendszerbe, míg a túl alacsony EC érték esetén a növény túl sok vizet vesz fel tápanyagokat keresve. Erről a cikk későbbi részében még részletesebben lesz szó.

Ha lehet, rendelj vízvizsgálatot.

Bár léteznek otthoni mérőműszerek, mindig beszerezhetsz egy vízteszt készletet barkácsboltban vagy kertészeti áruházban. Így részletesebb elemzést kapsz a vized összetételéről. Nagyobb termesztés esetén érdemes helyi laborban vagy mezőgazdasági központban végeztetni a vizsgálatot – így részletes eredményt kapsz arról, mi található pontosan a vízforrásban.

5. Mi az a kemény víz?

A kemény víz magas mennyiségben tartalmaz elemeket, például kalciumot és magnéziumot. Ezek ugyan nem feltétlen ártalmasak a növényekre, de függ a közegtől és a használt tápanyagoktól.

Ha kemény vízzel locsolod a növényeket, ezek az elemek bevonhatják a gyökereket és a talajt, és valójában taszíthatják a vizet a felszívódás helyett. Ennek következtében az összegyűlt tápanyag felhalmozódást és több problémát (például túletetés vagy tápanyag-zárlat) okozhat. Bár ez öblítéssel javítható, nem egyszerű.

6. Mi az a lágy víz?

A lágy víz is sok szennyeződést tartalmazhat, de kemény fémek helyett lágy fémeket, például sókat, nátriumot.

A kemény vízzel szemben (amely bevonja a gyökereket), a lágy víz miatt a növények több vizet vesznek fel, de megtéveszti őket, mert úgy „érzik”, ételhez jutottak, pedig valójában kiszáradnak.

7. Hogyan lehet eltávolítani vagy csökkenteni a TDS-t?

Számos módja van annak, hogy teljesen eltávolítsuk vagy legalább csökkentsük a víz TDS-ét szűréssel – ehhez speciális, de nem feltétlenül drága eszközre van szükség.

A víz tisztításával vagy szűrésével hatékonyan eltávolíthatod a baktériumokat, parazitákat, vírusokat, organikus és szervetlen vegyületeket, nehézfémeket, gázokat, szennyeződéseket.

Fordított ozmózis

A fordított ozmózis szennyeződések eltávolítására szolgáló eljárás: nyomás segítségével egy membránon préselik át a vizet, ami kiszűri a szennyeződéseket és tiszta vizet ad.

Egy ilyen rendszer 3, 4 vagy 5 lépcsős lehet, ahol bizonyos szennyeződések külön-külön távolításra kerülnek.

Minden ilyen rendszer tartalmazza az alábbi szűrőket:

• Ülepedő szűrő: Eltávolítja a port, szennyeződéseket, rozsdát.
• Szénszűrő: Eltávolítja vagy csökkenti az organikus vegyületeket, például a klórt és egyéb elemeket, amik kellemetlen ízt vagy szagot okoznak.
• Féligáteresztő membrán: Az oldott anyagok akár 98%-át (ásvány, fém) eltávolítja.

Desztillált víz

A desztillált víz egy tisztítási eljárás eredménye: a vizet felforralják, majd az elillanó vizet üvegedényben felfogják és gyorsan visszahűtik, így ismét folyékony lesz.

A szennyeződések nem ugyanazon a hőmérsékleten forrnak, ezért visszamaradnak az eredeti edényben. Nem távolít el minden oldott anyagot, de nagyon hatékony és hosszú ideje használt módszer.

Iontalanítás

Az iontalanítás (más néven sómentesített víz) során eltávolítják a szennyeződéseket ioncserélő gyanták használatával, amelyek megkötik azokat és kiszűrik a vízből.

Ez a tisztítási módszer gyors és nagyon tiszta vizet eredményez, de baktériumokat vagy vírusokat nem távolít el hatékonyan. 

8. Hogyan távolítható el a baktérium a vízből?

Még a városi csapvízben is lehetnek baktériumok. Ezek gyakran ártalmatlanok az emberre, a növényeinkre azonban nem feltétlenül. Egészséges kannabisz növények, amelyek tiszta, baktériummentes vizet kapnak, 35–40%-kal jobb hozamot adhatnak, mint azok, amikben baktérium található. Széleskörű vízvizsgálat nélkül nehéz biztosan tudni, hogy baktériummentes a víz. Sok kertész, különösen a kezdők, nem foglalkozik ezzel. Nagyobb termesztés esetén érdemes tesztet végeztetni. Két fő megoldás van a baktériummal teli vízre: az UV fertőtlenítés (ez elpusztítja a baktériumok DNS-ét), vagy a kvantumfertőtlenítés (ez a baktérium jelenlévő elektronjait veszi el, így azok összeomlanak és eltűnnek). 

9. Használható-e esővíz kannabisz növények locsolásához?

Az esővíz „lágy” és szinte nincs benne ásványi anyag vagy só, ezért kiváló vízforrás, ráadásul teljesen ingyenes. Gondolj bele, a növények évezredek óta esővizet isznak, tehát elvileg bátran gyűjtheted locsoláshoz, ugye? Hát, attól függ. 

Rossz az esővíz a kannabisz növényeknek?

Az igazi, tiszta esővíz nagyon jó, de nem mindig biztonságos, ha olyan helyen gyűjtjük, ahol rossz a levegőminőség. Az esőcseppek ugyanis útközben felszedhetik a kén-dioxidot, CO2-t és higanyt is, ami veszélyes. Jó, ha megnézed a városod AQI (levegőminőségi index) adatát az interneten. A nagyvárosok AQI-ja rendszerint magasabb, így vidéken tudsz igazán jó minőségű esővizet gyűjteni. Irányadó érték, hogy az AQI 0-50 között nem jelent kockázatot, így ha átlagosan 50 alatt van, nyugodtan gyűjtheted az esővizet, de több dologra figyelj.

Először is, az esővíz pH-ja változó lehet – főleg, ha különböző helyeken gyűjtöd, ezért mindig ellenőrizd és állítsd be a pH-t. Ha ezt nem teszed meg, a pH idővel leeshet, ami tápanyag-zárlathoz vezethet. 

Másodszor, mindig hullás közben gyűjtsd az esőt. Kerüld a földről, ereszből vagy tetőről való gyűjtést, mert a szennyeződések könnyen rátapadnak az esőcseppekre – így szinte bármi belekerülhet, például állatszőrök, penész, vegyszerek. Ha muszáj pl. ereszből gyűjtened, gondosan ki kell tisztítani, minden alkalommal, amikor vizet gyűjtenél.

Ha extra biztonságot akarsz, hagyd a vizet kb. 48 órán át napfényen, hogy még tisztábbá váljon. Az esővíz kevesebb nyomelemet tartalmaz, mint a RO-víz, így gyakori lehet, hogy a növények kalcium-magnézium hiányt mutatnak, de ezt könnyű orvosolni: adj calmag-ot az oldathoz keverés során, majd a pH beállítása előtt. 

Esővíz használatának gyakori kérdései

Ha még mindig kétségeid vannak az esővíz felhasználásával kapcsolatban, íme néhány gyakori kérdés kannabisz locsolás kapcsán.

Keverhetem tápoldattal az esővizet?

Természetesen. Amennyiben helyesen gyűjtötted, megmérted és beállítottad a pH-t, ugyanúgy használhatod, mint bármely más vizet.

Mi a legjobb módja az esővíz gyűjtésének?

Lényegében a legegyszerűbb megoldás a legjobb. Tegyél ki egy gyűjtőedényt (pl. nagy vödröt vagy műanyag edényt) a szabadba, majd ha megtelt, zárd le (fedővel vagy sűrű hálóval), és kész!

Meddig tárolható az esővíz?

Ha megfelelően tárolod, az esővíz hosszú ideig eláll. Hosszabb tároláshoz érdemes 50 mikronos szűrőhálóval átszűrni, hogy eltávolítsd az esetleges szúnyoglárvákat és szennyeződéseket. A szűrés után zárható műanyag kannába töltsd, és helyezz rá fedőt vagy hálót a szennyeződések ellen.

Ne feledd: csak közvetlen locsolás előtt ellenőrizd és állítsd be a pH-t! Tároláskor a pH általában változik.

Hogyan ellenőrizhetem és állíthatom be az esővíz pH-ját?

Az esővíz pH-jának mérése és beállítása ugyanaz, mint más víznél. Használj pH-mérő tollat, ellenőrizd az értéket, majd pH Down vagy pH Up oldattal állítsd be a kívánt értékre. Az időjárás, légkör sokat befolyásol: ha sokáig nem esett az eső, a levegő sok port tartalmaz, ami egyes helyeken magas kalciumtartalmú lehet, emiatt akár 8,0 körüli is lehet a pH. Hosszas esőzés után azonban visszaeshet akár 5,8-ra is, mert az eső lemossa a port. Ezért mindig mérj pH-t, bármit is használsz.

Öblíthetem a kannabisz növényeket esővízzel?

Természetesen. Ha ellenőrizted és beállítottad a pH-t, akkor bátran használhatod öblítéshez is.

10. Öntözési módszerek kannabisz növényekhez

Számos módszer létezik a kannabisz növények öntözésére a hobbi kertészektől egészen a professzionális termesztőkig. A legfontosabb, hogy a növények mindig elegendő vizet kapjanak – bármelyik módszert alkalmazod. Egyes módszerek előnyösebbek lehetnek a termesztési stílustól függően. Kültéri ültetésnél jellemzően az eső vagy az öntözőrendszer adja a vizet, beltérben azonban több lehetőség van. Leggyakoribb módszerek:

Csepegtető öntözés

Itt egy öntözőrendszer közvetlenül és folyamatosan látja el vízzel a gyökereket. A vizet vékony csepegtetőcső vezet végig, amely lassan engedi ki a vizet, akár időzítővel szabályozva. Ez szinte lehetetlenné teszi a túlöntözést, ráadásul hosszú távon időt spórolsz.

Árasztó asztalok 

Ez a módszer teljes hidrokultúrás rendszereknél jellemző. Alacsony, nagy tálcába helyezett cserepeket elárasztják vízzel: az összes tápanyag közvetlenül a gyökerekhez kerül. Teljesen automatizálható, a felesleges víz újrahasznosítható, szűrhető.

Kézi locsolás

A legkézenfekvőbb módszer a kézi öntözés, szinte semmilyen előkészületet nem igényel. Viszont hosszabb távon jóval több időt vesz el, és sok víz – így tápanyag is – kárba mehet. Hobbi termesztéshez elég, de nagyobb ültetvényhez kevésbé megfelelő. 

Aeropónia 

Egy elterjedt hidropóniás módszer, amelyben spray fejekkel permetezik a szabadon lévő gyökereket. Kevesebb vizet használ, mint más módszerek, és nagyon jó hozamokat érhetsz el vele.

11. Extra tippek a víz tisztításához

• A vizet szobahőmérsékleten vödörben állni hagyhatod 24 órán keresztül vagy tovább, illetve légtetőköveket használhatsz, hogy eltávolítsd a klórt.
• A kalciumot és magnéziumot forralással is el lehet távolítani, de megfelelő felszerelés nélkül nehéz megmondani, mennyire hatékony.

• Ne feledd, hogy a víz minősége idővel változhat, ezért elengedhetetlen rendszeresen mérni, vagy akár néhány havonta elemzést végeztetni.
• Bár a növények felhasználják a vízben található elemek egy részét, fontos tudnod, mennyi van bennük. Minél több szennyeződés van a vízben, annál kevesebb „jó” tápanyagot vesz fel a növény.

12. További tényezők, amelyeket érdemes figyelembe venni

Ahogy világosan látszik, maga a víz, de még inkább a víz tisztasága kulcsfontosságú a sikeres kannabisz termesztéshez. Azonban önmagában a víz nem elég: ha a lehető legjobban szeretnéd kihasználni a növény növekedését és virágoztatását, további tényezőket és környezeti szabályozókat is figyelembe kell venni, hogy elérhesd az álomhozamokat. Szerencsére, ha bio talajban termesztesz, egy gond már kiesik, mert a tápanyagok már ott vannak a földben. Viszont hidrokultúrás vagy kókuszrost alapú közeg esetén kritikus a tápanyagutánpótlás – gondoskodj róla, hogy minden szükséges anyagot megkapjon a növényed!

Tehát nem csak a vízre és a tápanyagokra kell odafigyelni: kulcsfontosságú még a megvilágítás, hőmérséklet, páratartalom és szellőzés is. Ezeket beltéren viszonylag könnyebb szabályozni, de szabadtéri termesztésnél is érdemes tervezni velük. Ha a lehető legjobb esélyt adod a növényeidnek, magasabb lesz a termésed és erősebb a genetikában rejlő potenciál.

Tápanyagok

Az egészséges, erőteljes kannabisz növényekhez makro-, másodlagos és mikroelemek kombinációja szükséges a hatalmas virágzat eléréséhez. A fő makrotápanyagok a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) – ezekből kell a legtöbb, de nem csak ezekre van szükség. Az optimális növekedéshez szükség van a másodlagos és mikroelemekre is: magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S), bór (B), mangán (Mn), cink (Zn), réz (Cu), vas (Fe) és molibdén (Mo).

Ha szintetikus tápanyagot használsz, javasoljuk, hogy a jól ismert márkákat válaszd, és azokat, amelyek igazodnak a termesztési módszeredhez. Például kókuszhoz való táp anyagot válassz kókuszrosthoz, hydro tápot hidroponikához. Az egyes tápanyagok értékei kissé eltérnek, fontos jól választani. Néhány vezető márka: House & Garden, Canna, Botanicare, GHE, Advanced Nutrients, Fox Farms, General Hydroponics, Jack’s Nutrients, Technaflora, Mega Crop, Nectar of the Gods. Ez csak néhány, mindegyik megbízható opció.

Oxigén és CO2

Biztosan tudod, hogy minden élőlény, beleértve a kannabisz növényeket is, oxigénre és széndioxidra van utalva. A kannabisznál az oxigén a metabolikus folyamatokat segíti, míg a fotoszintézis során a CO2 használódik fel. Mindkét komponens elengedhetetlen, ezért biztosítani kell, hogy a gyökérzónában és a termesztőtérben is megfelelő mennyiségben jelen legyen.

Páratartalom

A páratartalom döntően befolyásolja a növény egészségét. Ideális érték általában 40–60% között mozog. Magok csíráztatásánál vagy csíráknál, palántáknál érdemes 70% körül tartani, vegetatív növekedésnél 50–60%, virágzás kezdetekor csökkenteni kell. A beltéri, sűrű virágzatú termesztésnél a páratartalmat 50% alatt célszerű tartani az utolsó 4-5 hétben, hogy elkerüld a penészt.

Hőmérséklet

A kannabisz növények robusztus növekedéséhez 20–25°C (68–77°F) az ideális hőmérséklet. Bármi, ami ezen kívül esik, árthat a növénynek. A magasabb hőmérséklet jelentősen lelassíthatja a fejlődést, a hűvös pedig akár teljesen leállíthatja a növekedést. Kültéri termesztésnél nehéz a hőfok-szabályozás, üvegházban azonban könnyebben kezelhető.

Megvilágítás

Ha a lehető legjobb eredményt szeretnéd, elengedhetetlen a megfelelő megvilágítás. A világítás kulcsfontosságú az egészséges növekedéshez: energiát biztosít a fotoszintézishez, ráadásul a hőmérsékletet is szabályozhatja az üvegházban, vagy beltérben, ahol nincs természetes fény évente. A fényforrásokat úgy állítsd be, hogy egyenletesen világítsák meg a növényeket; használj időzítőt, mozgásérzékelőt, hogy ne legyen felesleges világítás éjszaka.

Sokféle világítás van, napjainkban azonban egyetlen opció van, ami igazán ésszerű: az LED technológia. Korábban a HID fények voltak a beltéri termesztés sztárjai, de hála az LED-ek fejlődésének, már az LED a standard. Az okok:

• Jóval kisebb energiafogyasztás – környezetbarát és költséghatékony is.
• Kisebb hőtermelés – könnyebben szabályozható hőmérséklet.
• Sokkal jobb watt-hatékonyság – ugyanannyi wattból jóval több hasznos fényt kapsz, mint régi lámpákkal.
• Hosszabb élettartam – az LED-ek sokszor hosszabb ideig működnek, kevesebbszer kell újat venni.
• A HID fényekhez képest nem csak egy szűk spektrumot adnak – a modern LED panelek a fény teljes tartományát biztosítják, így állíthatod a spektrumot vagy teljes fényt engedhetsz a növényeknek.

Mindig a legújabb generációs LED panelt válaszd. Ahogy minden más terméknél, itt is vannak jó minőségűek és silányak. Csak olyat vegyél, ami teljes spektrumú, szabályozható (dimmable), és quantum board technológiát használ.

Szellőzés és levegőcsere

A megfelelő szellőzés és légcsere alapvető, hogy hűvösen tartsd a termet, friss CO2-vel és oxigénnel lásd el a növényeket. Ha nincs elég légcsere, nő a hőmérséklet, csökken a CO2, és megjelenhet a penész. Folyamatos légmozgásért érdemes légcsatornás ventilátort, néhány oszcilláló ventilátort beszerezni.

A szénszűrők elengedhetetlenek, hogy a termesztőhely levegője optimális minőségű legyen. Ráadásul megkötik az illatokat, így diszkrétebbé teszik a termesztést, akár legális, akár nem.

Termesztő közeg

A leggyakoribb kannabisz termesztő közegek:

• Talaj
• Kókuszrost
• Hidrokultúra

Mindegyiknek van előnye és hátránya. A talaj a legegyszerűbb, minimális környezeti figyelést igényel, ám fogékonyabb a betegségekre, kártevőkre. A hydropónikus rendszerek ijesztőnek tűnhetnek kezdőknek, de nagyon széles a skála, néhány módszer éppoly egyszerű, mint más termesztési módok. Két fő csoport: passzív (nincs szivattyú/mozgatás); aktív (van víz és tápanyag-keringetés). Passzívnál a növény saját folyamatai vagy külön kanóc juttatja fel a tápoldatot. Kezdőknek inkább nem ajánlott, de ha érdekel, kattints a teljes hidroponikus magyarázónkra itt. A kókuszrost ideális átmenetet képez: kevesebb ellenőrzést igényel, mint a hidro, jobban szellőzik és nem ázik el, így több oxigén jut a gyökerekhez az optimális nedvesség mellett.

13. Összegzés

Annak ellenére, hogy elsőre csak víznek tűnik, a víz a legfontosabb vegyület minden élőlény számára. Sok termesztő csak akkor realizálja ezt, amikor már belekezdett, pedig a víz elképesztően fontos minden olyan folyamatban, amely a kannabisz egészséges fejlődéséhez és erősségéhez szükséges – ezért életbevágó, hogy tudd, mivel öntözöd a növényed.

Természetesen öntözheted bármivel, de jobb minőségű vízzel látványos lesz a végeredmény.

Ha te is szűröd vagy tisztítod a vizet a növényeidhez, oszd meg a tapasztalataidat a hozzászólások között: tapasztaltál látványos különbséget, megérte?

Külső források:

1. Effect of different water quality parameters on acid requirement to lower water pH. - Bhardwaj, Sushant & Bishnoi, Arvind & Singh, Amandeep & Kumar, Narender. (2018).
2. The uptake of alkaloids by plants from the soil is determined by rhizosphere pH. - Hijazin, Tahani & Radwan, Alzahraa & Lewerenz, Laura & Abouzeid, Sara & Selmar, Dirk. (2020).
3. Hardness and total dissolved solids. - Gray, N. (2018).
4. Improved Method for Measuring Total Dissolved Solids. - Gilmore, Kevin & Luong, Huan. (2016).