• 1. Mi az a sativa?
• 2. Mi az az indica?
• 3. Mi az a ruderalis?
• 4. Hibridek
• 4. a. Sativa vs indica: szerkezet
• 4. b. Sativa vs indica: levelek
• 4. c. Sativa vs indica: hatás
• 5. Sativa vs indica: napjainkban
• 6. Kannabinoidok és terpének
• 7. Összegzés

Ha kannabisz fogyasztó vagy, biztosan észrevetted már, hogy az kannabiszmagokat általában három csoportba sorolják: Sativa, Indica és Hibridek. Sok éven keresztül az indica és a sativa különböző hatásai alapján különböztették meg őket: a sativák inkább fejben, az indicák inkább testben hatnak, a hibridek pedig a kettő kombinációját adják. Az utóbbi időben azonban a kutatások kimutatták, hogy a Sativa és Indica szerepén túl a terpéneken is múlik, milyen hatást tapasztalunk. Bár még mindig folyik a vita a pontos tudományos magyarázatról, azt gondolják, hogy a terpének összetétele és a THC-tartalom együtt eredményezi azokat a specifikus hatásokat, amelyeket bizonyos fajtákkal azonosítunk.

Vagy legalábbis ezt mondja a hétköznapi bölcsesség. Azonban a kannabisztudomány gyorsan fejlődik. Ahogy új kutatások jelennek meg, kiderült, hogy sok, korábban igaznak hitt dolog a kannabiszvilágban valójában vita tárgyát képezi. Az Indica és Sativa ellentét erre tökéletes példa. Évtizedekig mind a fogyasztók, mind a nemesítők, termesztők és vállalkozások úgy vélték, hogy a sativa fajták élénkítő, míg az indica fajták nyugtató, lazító hatásúak. Azonban a kutatók mostanra kimutatták, hogy a növény morfológiája (vagyis a megjelenése, fejlődése) nem feltétlenül van összefüggésben azzal a hatással, amelyet a fogyasztásakor várhatunk. Valójában az Indica és Sativa a kannabisz két külön alfaját jelöli — ezeket nem a kémiai összetételük, hanem elsősorban a fizikai jellegzetességeik alapján különítik el.

Kannabinoidok, terpének, és más fitokemikáliák felelősek minden egyes kannabisz fajta egyedi hatásáért. Kiderült, hogy bizonyos Indica fajták tartalmazhatnak élénkítő terpénprofilt, míg sativa fajták akár nyugtatóbb terpénekkel is rendelkezhetnek. A szelektív nemesítéssel mára elértük, hogy a hatások nem mindig a növény alakjától függnek. Nézzük meg részletesebben, miben is különböznek az Indica és a Sativa kannabisz alfajok — egyaránt a hagyományos nézetek és a friss tudomány tükrében.

1. Mi az a Sativa?

A sativák évtizedekig a rekreációs kannabisz fő képviselői voltak, amíg a nemesítés ilyen széles körben el nem terjedt. Ezeket hagyományosan magas THC tartalmuk és intenzív, eufóriát adó agyi hatásuk miatt keresték. Főként trópusi éghajlatokon voltak elterjedtek, például Mexikóban, Jamaicában és Kolumbiában. Magasra (akár 2 méter vagy több), karcsúra nőnek, hosszú, vékony levelekkel, és hosszabb idő alatt érnek be, mint az indicák, ezért több növekedésre, lazább rügyekre és több bugazóna kialakulására képesek. Tiszta sativa fajtákat egyre nehezebb találni, de még mindig vannak olyan fajták a piacon, amelyek 100% sativa genetikát ígérnek.

2. Mi az az Indica?

Az indicákat már kezdetektől fogva gyógyszerként és vallási célokra használták, főként magas CBD tartalmuk és erős testet relaxáló, nyugtató hatásuk miatt. Ezeket a fajokat jellemzően zordabb klímában – extrém hideg telekkel és forró nyarakkal – találták meg, például Afganisztánban, Indiában, Nepálban és Észak-Pakisztánban (Hindu Kush hegység környéke). A kemény környezet hatására alacsonyabb (1,3 - 1,5 m), bokros megjelenésük alakult ki, széles, vastag levelekkel és tömörebb szerkezettel, gyorsabb érési idővel, kevesebb bugazónával, de sűrűbb rügyekkel.

3. Mi az a Ruderalis?

Megnéztük a sativát és az indicát. Sokáig ezt a két pszichoaktív kannabiszfajt ismertük. Mígnem felfedezték a Ruderalis fajt. Ez Közép- és Kelet-Európa, Ázsia, főként Oroszország és Szibéria területein őshonos. Ezek a növények természetüknél fogva magas CBD és alacsony THC tartalommal rendelkeznek, valamint nem függnek a fénytől a virágzási szakaszba való átváltáshoz.

Bár az autoflowering kannabisz növények valódi eredete vitatott, abban biztosak lehetünk, hogy a Ruderalis felfedezése nélkül ma nem lennének ilyen növényeink. A ruderalis növények beépített "időzítője'', valamint a nemesítők kitartó munkája révén mára hatalmas választékban elérhetőek az autoflowering fajták. A kezdeti ruderalis genetikák nagyon enyhe pszichoaktív hatásúak voltak, de évek keresztezéseinek köszönhetően ma már olyan fajták is léteznek, melyek az autoflowering tulajdonság mellett már jelentős THC-tartalommal bírnak, vetekedve a legerősebb fotoperiódusos növényekkel.

4. Hibridek

Az elmúlt években a nemesítők a genetikákat saját igényeik szerint alakították. Ez úgy történik, hogy indicát, sativát és ruderalist kereszteznek, így változatos hatású, színű, aromájú és ízű növényeket hoznak létre.

Ennek eredményeképpen a gének felhígultak, így ma már szinte minden fajta hibrid (azaz Sativa és Indica keveréke), még ha dominánsan Sativa vagy Indica is, a növények két vagy akár három faj genetikáját is tartalmazhatják.

Sativa Vs Indica: Szerkezet

A hibridek különféle szerkezetekben fejlődhetnek; lehetnek alacsony növésűek hatalmas levelekkel, vagy magasak apró levelekkel. 

Ez kizárólag attól függ, milyen genetikai tulajdonságokat választottak ki annak a bizonyos fajtának a nemesítésénél.

Bár ezek keverékek, a növények a bennük lévő géneknek megfelelően fejlődnek, tehát ha egy növény 70% sativa és 30% indica genetikát tartalmaz, valószínűleg inkább sativa karaktereket mutat szerkezetében.

Sativa Vs Indica: Levelek

A különböző fajok keveredése miatt ma már bármilyen méretű és ujj-számú levelek is megjelenhetnek, bár a legtöbb sativa fajta továbbra is nagyobb leveleket fejleszthet, mint az indicák — fajtától függően.

Sativa Vs Indica: Hatás

A gének keveredése révén ma már találkozhatunk fejben és testben egyaránt ható növényekkel is, ellentétben a tiszta sativa vagy indica landrace fajtákkal.

A hibridek tehát lehetnek indica- vagy sativa-dominánsak, és kombinált hatást adhatnak, attól függően, milyen arányban tartalmaznak indica vagy sativa géneket.

5. Sativa Vs Indica: Napjainkban

Ma már nehéz valódi, tiszta sativa vagy indica fajtát találni, de sativa vagy indica domináns fajták elérhetők — ezek olyan hibridek, amelyek mindkettő génállományát tartalmazzák, így hangsúlyosabb hatásuk és felépítésük aszerint alakul, melyik tulajdonság van túlsúlyban.

Így a legfőbb különbség a sativa és indica között jelenleg inkább azok szerkezetében van.

Ez azért van, mert az évek során a nemesítők teljesen egyedi kannabinoid és terpén kombinációkat hoztak létre, melyek hatása és növényformája is nagyon változatos lehet.

Ezek a hibridek tartalmazhatnak indica, sativa és ruderalis géneket is, és a hatásuk nem írható le egyértelműen egyik vagy másik faj hatásaként, mivel 2 vagy akár 3 kannabisz faj keverékének eredményei.

6. Kannabinoidok és Terpének

A modern fajták hatása nem feltétlenül függ a genetikai eredetüktől, hiszen a kutatások szerint a terpének jelentősen befolyásolják, hogy milyen hatása lesz egy-egy fajtának.

Ez, valamint a sativa és indica fajtákban található különböző kannabinoid keverékek együtt járulnak hozzá a hibrideknél tapasztalható teljes hatáshoz. A terpének az aromaterápiához hasonlóan működnek: segítik a kannabinoidok felszívódását és jellegzetes hatásokat is adnak a fajtának, pl. a citrusos terpének inkább fejben hatnak, a földesek inkább relaxálóak.

Ennek köszönhetően ma már fejben ható Indica fajtákat is fejlesztettünk, és mélyen relaxáló Sativákat is találhatsz. Például az új Lemon Pie Auto Indica-domináns fajta, amely mégis kellemesen fejben induló, majd teljesen relaxáló hatással bír.

Ha pedig Sativa-domináns fajtát keresel, ott van a Gelato Auto. Bár sativa-domináns, ha túl sokat szívsz belőle, akár "kanapéra ragasztó" hatása is lehet.

Habár továbbra is a hatások megkülönböztetésére használjuk a sativa-indica felosztást, napjainkban a valódi különbség inkább a növény szerkezetében rejlik.

7. Összegzés

Nem tévedünk, ha összehasonlítjuk a Sativa és Indica hatásait, de mivel a kannabiszkutatás egyre gyorsabban fejlődik, lehet, hogy a jövőben sok minden, amit most biztosnak hiszünk, megváltozik. Ez a gyors fejlődés lehetővé teszi, hogy a kannabisz-rajongók kutassanak és egyre többet tanuljanak a növényről.

Ez a cikk utoljára frissítve: 2022. március 21.