A Sativa/Indica besorolásnak nincs jelentősége, állítja egy tanulmány

Amikor kannabisz magokat vásárolnak, a termesztők többek között a Sativa és Indica fajták közötti különbséget tartják szem előtt. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban, amelyet kanadai tudósok készítettek, megkérdőjelezi ezt a megközelítést.

A kutatócsoport közel 300 kannabisz mintát hasonlított össze, és arra jutottak, hogy a minták kémiai összetétele és genetikai felépítése alig áll kapcsolatban a termesztők által használatos Sativa vagy Indica megnevezésekkel. Ugyanez elmondható a piacon elérhető strain nevek esetében is — ezek sem tükrözik megbízhatóan a genetika eredetét vagy a kémiai profilt.

Ugyanaz a DNS, minimális eltérésekkel

Kutatásuk során a szerzők 297 fajtát vizsgáltak, amelyek kannabinoid- és terpén-tartalmát korábban tömegspektrometriával és gázkromatográfiával elemezték. Ezek közül 137 mintából sikerült jó minőségű DNS-t kinyerni. Mindegyik mintát a gyártó Sativa, Indica vagy hibrid címkével látta el.

A kutatók semmilyen összefüggést nem találtak a címkék, a genomikai adatok és a minták kémiai összetétele között. Más szavakkal: nem volt jelentős különbség a Sativák és az Indikák között. Ugyanígy, egyazon strain (például OG Kush) mintái is annyira különbözhetnek egymástól, mint két teljesen véletlenszerűen kiválasztott és elnevezett strain.

Új besorolásra van szükség

Hagyományosan a termesztők és fogyasztók a “Sativa” és “Indica” neveket használják a strains közötti különbségek leírására a növény szerkezete, növekedési mintája, a hatás típusa és a terpén profil szempontjából. Úgy gondolják, hogy a Sativák magasabbak, hosszabb virágzási idővel, míg az Indikák gyorsabban érnek és kompaktabb szerkezetűek.

A Sativa hatását élénkítőbbnek, az Indica “kő” hatását inkább nyugtatónak tartják. A különböző genetikákhoz meghatározott aromákat is társítanak. Például a fogyasztók a földes illatot gyakran Indica fenotípussal azonosítják.

Az új kutatás alapján a teljes genom szintű különbségek csaknem nem léteznek, és azon génhelyek száma, amelyek igazán számottevő eltérést okoznak, rendkívül kevés. Mégis, ezek az apró különbségek választják el egymástól az egyes streineket. A kannabisz növény tucatnyi kannabinoidot képes előállítani (melyek pszichoaktív hatásúak), valamint terpéneket és flavonoidokat (amelyek a növény egyedi illatát és ízét adják).

Bizonyítékok utalnak arra, hogy e három molekulatípus kölcsönhatása és együttes hatásuk egyedülálló élményt eredményez, amely minden strain esetében eltérő lehet. Ezt a szinergiát nevezik entourage effektusnak.

Nagy segítség lenne a rekreációs fogyasztóknak, ha a címke alapján következtetni lehetne arra, milyen hatásra számíthatnak az adott strainnél. Ez a gyógyászati felhasználók számára még fontosabb, mivel számukra nem mindegy, melyik strain segíthet az állapotukon. Az elavult Sativa/Indica osztályozás azonban ehhez nem ad eligazítást.

A szerzők szerint megbízhatóbb módszer a termék részletes terpén profiljának vizsgálata. Csak ez alapján kaphatnak a felhasználók valós képet arról, mit vásárolnak.